AZ ALCSÚTDOBOZI ARBORÉTUM 1. / Folytatáshoz katt a posztra !

Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az egykori Habsburg-kastély parkja ma Alcsúti Arborétumként funkcionál.

A kastély története

A pompás klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette el, amelyeket később Pollack Mihály dolgozott át. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába.

A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 1879-1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben.

Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit, berendezését elhordták, már csak a timpanonos portikuszos bejárati része és homlokfala áll.

1816-ban József nádor és felesége Hermina hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét.

A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, közönséges pagodafa, fekete dió, amerikai kőris, juharok,törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel.

József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv.

1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.

A kápolna

A Babaház

Medveház

A városligeti Vajdahunyadvár / Folytatáshoz katt a posztra !

A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár". Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.

Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.A főbejárathoz vezető „Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom. Bélletes kapubejárata az 1256-ban felszentelt nyugat-magyarországi, Vas megyei Ják község román kori templomának részleges másolata. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé.

A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai. A Műjégpálya felől a gótikus szárny véghomlokzata és a reneszánsz palota tükröződik a tó vizében. A reneszánsz épületrész homlokzatfelületét az ablakok fölött színes csavarodó sgrafittó díszítések és a párkányon végigfutó felvidéki-szepességi-pártázatos reneszánsz elemek gazdagítják. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületét 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. Az épületegyüttes festői kialakításával Budapest egyik kiemelkedő műemléki nevezetessége.