FÉNYES TANÖSVÉNY - TATA / Többi képért katt a posztra !

A Fényes forrásai

A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is.

A Fényes-fürdő területén lévő földtani törésvonalakból a Gerecse hegységben összegyűlt karsztvíz tör a felszínre. A vízhozamra jellemző volt, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a 20-22 fokos víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le. A forrásokból és azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki. A térség szénbányászata intenzív vízkiemeléssel járt, ezért 1972-ben elapadtak a források és a fürdő fúrt kútból üzemelt. A bányászat megszűnése után a források újból működnek, jelenleg napi 30 ezer köbméter víz tör a felszínre, a tavakba és környezetükbe visszatérhet a korábbi élővilág.

A SOPRONI DEÁK KÚT / Többi képért katt a posztra !

GPS koordináták:

szélesség : 47° 40' 7.07"

hosszúság : 16° 33' 49.34"

magasság : 0.3670

Az egyik legrégebben ismert soproni forrás. A Károly-magaslat keleti lábánál ered.

Megközelíthető a Récényi út elejéről a zöld vonal jelzésű turistaútra letérve.

A tábla felirata:

DEÁKKÚT ITT LOBOGOTT A DEÁKKUTI VÁRMEGYE ZÁSZLAJA EGYKOR SZELLEME MOSTAN IS INT IFJÚ SZERESD A HAZÁT 1827-1883-2000 HELYREÁLLÍTTATTA 1959-BEN A MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL DEÁKKÚT LÉGY FORRÁSA SOKÁ ÁRTATLAN ÖRÖMNEK

Az első kiépített forrásfoglalást 1827-ben adták át. Jelenleg az 1922-ben Schneider Ferenc műépítész által tervezett felépítmény látható, amely utoljára 2000-ben lett felújítva. A forrásfoglalás feletti részről is jön már egy patakmeder, mely a többi szivárgó vizét gyűjti össze. A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Líceum 1922 óta itt ballagtatja végzős diákjait. A diákok a szertartáson isznak a forrás vizéből, és ettől a pillanattól az öregdiákok soraiba lépnek. Környezetében kiépített pihenőpadok, tűzrakóhely helyezkedik el, igényesen kialakítva. Újabban a forrás kivezető csövén csak csöpög a víz, a lefolyóaknában egy másik csövön viszont ömlik.

KÉK túra - 1. sz. szakasza / Többi képért katt a posztra !

Írott-kő - Kőszeg - Tömörd - Szeleste - Sárvár, vasútállomás
Túra táv összesen : 69,5 Km.
Az Országos Kék Túra útvonalát szakaszonként is megtehetitek, kinek - kinek vérmérséklete szerint. Ehhez nyújtanak segítséget az útvonal térképek !
És ha már ott jársz, nézz körül ! Van látnivaló bőven !

 

 

Irottkő a Kőszegi-hegységnek s általában a Dunántulnak legmagasabb emelkedése, 883 m., Vas vármegyében Lékától D-re, Kőszegtől 3 óra alatt érhető el. Tetején a magyar turistaegyesület vasvármegyei és kőszegi osztályai messzelátót építettek. Az I. nevét azon régi időből való felirásból vette, mely a tető szikláin látható. Az I.-től É-felé herceg Esterházy-féle vadászkastély s az u. n. Stajor-házak (erdészlak és majorság) vannak, kedvelt kirándulóhelyek. 

 Stájerházak
Az első két épületet Kőszeg városa a XVIII. század végén lakóháznak építette Stájerországból 1770-ben, Mária Terézia Erdőrendtartásának (erdőtörvényének) kiadása után, a szakszerű erdőgazdálkodás megkezdésére behívott erdészek számára. Az erdőőrök 1780 tájától egészen 1954-ig laktak itt, és 1920 után panziót is berendeztek, ahol olcsón árusították teheneik friss tejét, az abból érlelt sajtot, valamint kenyeret, szalámit és bort.

A vadászlakot 1830-ban Chernel György építette.

A ma is itt álló haranglábat az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdész hagyományából állították, de a harangja ma Szombathelyen, a Falumúzeumban található. A haranggal nemcsak az erdőmunkások munkaidejének elejét és végét jelezték, de olykor az eltévedt turisták érdekében is megkondították.

1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával építették fel a dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszállót, aminek csak az alapjai maradtak meg.

Óház-tető kilátó

 Hétforrás
A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, amelyek sorban a honfoglaló hét vezér nevét viselik. A forrás az erdő mélyén, a mai osztrák határ mellett, a régi határsávban található. A nyolcvanas években még csak külön engedéllyel és idegenvezetővel volt elérhető. A forrást és környékét 1994-ben és 2008-ban ismét felújították. Vize kitűnő ivóvíz, hőmérséklete 10 °C körüli.

Ma is népszerű kirándulóhely, a kőszegi Szabó-hegyről kb. 2,5 km-es kényelmes gyalogtúrával közelíthető meg. Az Óház-tetőn egykor állt Óvár vízellátását biztosította.

Tavasztól a medence alján gyepi békák élik mindennapjaikat. A patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A patak sodrásának ellenálló köveken, tuskókon hegyi billegetők várják rovarvacsorájukat.

Helyi hiedelem, hogy aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága. A kirándulók számára a forrás közvetlen szomszédságában asztalokat, padokat állítottak, tűzrakó helyeket alakítottak ki.

A Hétforrásról Kőszeg neves költője, a XVIII. században élt Rájnis József (1741–1812) is megemlékezik: „Ott amaz hét forrás kelleti vizét”.

 Kőszeg
A Kálváriatemplom

A várost a kálvária stációi mentén meredeken ereszkedő földúton érjük el.

 Kőszeg
A Rájnis József utcán. Visszatekintés a Kálváriatemplomra.

Pecsételni lehet a vasútállomáson, de mivel ez távol esik az Országos kéktúra útvonalától, megengedett bármilyen bolt, múzeum, vendéglátóipari egység pecséteje is, csak a bélyegző lenyomatán szerepelnie kell a Kőszeg névnek is. Érdemes a Rájnis József utcában lévő Postamúzeumben kérni bélyegzést, mert az egy nagyon szép díszpecsét.

 Tömörd

Az Ablánci malomcsárda

Szeleste - A Festetics-kastély a csodaszép arborétum közepén áll 

 
Távolban, a mezőkön túl feltűnik Bögöt

 
Útszéli kápolna Csényeújmajorban, nem messze Sárvár határától

 
Sárvár - A Szent László templom kívülről...

 
Sárvár - A Szent László templom belülről

 
Sárvár - A Nádasdy vár.

 
Sárvár: Nádasdy-kastély