A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 2., hétfő

A csákvári angolkert / Többi képért kattints a posztra !

A csákvári Esterházy-kastély a 18. századvégi kastélyépítészet egyik legnagyszerűbb alkotása és kertje a magyar korai kertépítészet vitathatatlanul különleges értéke, műemlék. 

 

A csákvári angolkert 1797-től épült folyamatosan. Az első tervlapok következetesen angolkertként említik. A több mint 200 ha nagyságú angolkert szárazárokkal volt körülvéve (á-há stílus), ezen a belső kerten kívül fokozatosan ment át a környező tájba, így az épített kert pontos határai meg nem határozhatók, ami abban az időben célkitűzés is volt. A kert keleti irányban a vadaskertben folytatódott, északi irányban a Vértes látványával zárult. Déli irányban a völgyben lévő Gurdi majorban és a körülötte kertépítészetileg kialakított mesterséges tóban, partján álló vízimalomban (Gessner-ház) teljesedett ki, ide a Princ-allén lehetett eljutni. itt voltak az angolkerthez tartozó állatok; a medveház is, a méhes is stb. Nyugati irányban ehhez az együtteshez tartozott az az építménykülönlegesség, amit ma lőportoronyként tartanak számon a csákváriak. A kastélykertben a szentimentális kertépítészeti ízléshez igazodóan különböző kerti építmények voltak nagy számban, kínai ház, egyiptomi piramis, Apolló temploma stb. Ma a legteljesebb épségben az ún. török építmény maradt meg, mert korábban vadászkápolnaként működött és emlegették. Az angol-gót stílusban épült Diana kaput az 50-es években bontották el a Gessner házzal egyidőben és volt egy angol-gót stílusjegyeket magán viselő hollandi ház. Ebbe a sorozatba tartozott az angol-gót stílushoz, a romantikához igazodó lőportorony is. Az Országos műemléki Felügyelőségen 1979-ben elkészült a kert ún. török építményének rekonstrukciós kiviteli terve.

 

















2015. szeptember 13., vasárnap

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai / Folytatáshoz kattints a posztra

 Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995 Szeptember 13-án kerültek az UNESCO Világörökség listájára a Gömör–Tornai-karsztvidék, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt (Tornai-karszt) barlangjai. A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. A döntésnél figyelembe vették természeti formák rendkívüli változatosságát, komplexitását és viszonylagos érintetlenségét. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak: a legtöbb folyóvizes eredetű, de akad itt a beszivárgó vizek oldó hatására kialakult zsomboly (aknabarlang) és a mélyből feltörő vizek által formált barlang is. A listát 2000-ben bővítették ki a Dobsinai-jégbarlanggal.










A Világörökség listáján szereplő barlangok

NévOrszágTelepülésFelvétel éve
Baradla–Domica-barlangrendszerMagyarországAggtelek –Jósvafő1995
Béke-barlangMagyarországAggtelek – Jósvafő1995
Kossuth-barlangMagyarországJósvafő1995
Meteor-barlangMagyarországBódvaszilas1995
Rákóczi 1. sz. barlangMagyarországTornaszentandrás1995
Rákóczi 2. sz. barlangMagyarországTornaszentandrás1995
Rejtek-zsombolyMagyarországSzögliget1995
Szabadság-barlangMagyarországÉgerszög1995
Vass Imre-barlangMagyarországJósvafő1995
Vecsembükki-zsombolyMagyarországBódvaszilas1995
Baradla–Domica-barlangrendszerSzlovákiaKecső1995
Vaddisznó-zsombolySzlovákiaPelsőc1995
Somodi-barlangSzlovákiaSomodi1995
Gombaszögi-barlang – Szilicei-jégbarlang
rendszere
SzlovákiaSzalócSzilice1995
Körtvélyesi-barlangSzlovákiaKörtvélyes1995
Jászói-barlangSzlovákiaJászó1995
Krasznahorkai-barlangSzlovákiaVárhosszúrét1995
Martonházi-aragonitbarlangSzlovákiaMartonháza1995
Óriás-zsombolySzlovákiaSzádalmás1995
Köves-patak-barlang – Kunia-zsomboly
rendszere
SzlovákiaÁj1995
Hólyuk-barlangSzlovákiaBarka1995
Csengő-zsombolySzlovákiaPelsőc1995
Dobsinai-jégbarlangSzlovákiaDobsina2000


2015. március 23., hétfő

FÉNYES TANÖSVÉNY - TATA / Többi képért katt a posztra !

A Fényes forrásai

A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is.



A Fényes-fürdő területén lévő földtani törésvonalakból a Gerecse hegységben összegyűlt karsztvíz tör a felszínre. A vízhozamra jellemző volt, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a 20-22 fokos víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le. A forrásokból és azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki. A térség szénbányászata intenzív vízkiemeléssel járt, ezért 1972-ben elapadtak a források és a fürdő fúrt kútból üzemelt. A bányászat megszűnése után a források újból működnek, jelenleg napi 30 ezer köbméter víz tör a felszínre, a tavakba és környezetükbe visszatérhet a korábbi élővilág.































Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...