A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Panoptikum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Panoptikum. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 25., péntek

Szilvásváradi látnivalók / Folytatáshoz kattints a posztra

Szilvásvárad a Bükk-hegység nyugati oldalán terül el 345 m tengerszint feletti magasságban, Egertől 30 km távolságra. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Lakosainak száma 1936 fő.

Elfelejtette a nagyváros forgatagában, hogy miként csicseregnek a madarak, hogyan csobog a kristálytiszta vizű, hűs hegyi patak, mit súg a szél a fák között?
Akkor itt az ideje elutazni Szilvásváradra, és felfrissíteni testét és lelkét az ózondús hegyi levegőn!Engedje, hogy a természet megmutassa Önnek varázslatos szépségét a Bükki Nemzeti Parkban! Szilvásvárad ideális üdülőhely azoknak, akik élményekkel teli, aktív kikapcsolódásra vágynak, és azoknak is, akik a nyugalmat keresik, akik szeretnének megpihenni a természet lágy ölén.
Szilvásvárad igen régi település. A Bükk-hegység e szakasza már ősidők óta lakott terület volt.
Honfoglalásunk után az Ug nemzettséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei.

Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad, Warada, Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta.
1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskovár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez kerül a birtok, akik reformátussá térítették a település lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községünkben az első manufaktúrák. A szilvásváradi keménycserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temeto.
A Keglevichek után Erdody Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kobányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. Az iparvasutat 1908-ban, ahol keskeny nyomtávú kis gozmozdony járt, s hordta a mészkövet a Szalajka-völgyi sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a túristáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy be-barangolását tűzték ki célul, ugyanis a terület kerítéssel volt körülvéve, s csak külön, nehezen beszerezhető engedéllyel lehetett látogatni.
1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásától a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971-74-ben megépült a szalajka-völgyi erdei múzeum.

1976-ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980-ban lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. 1983-ban megnyitotta kapuit az Orbán-ház. 1984-ben Szilvásvárad házigazdája volt a fogathajtó világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak. 

Börtönmúzeum és Panoptikum
Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. 

A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. A múzeum a centrumban a buszparkoló melletti épületben található. 

Nyitva tartás: Minden nap 9.00h-18.00h 
November 1-től március 31-ig csak szombat, vasárnap. 

A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. 

Nyitvatartás: hétfő: szünnap 
kedd - vasárnap: 9.00h-12.00h, 13.00h-17.00h 

Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. 

"itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől" 

A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon. A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút. E "hegyi lófajta" fejlődéséhez jelentősen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. 

A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók három éves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek. Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló, főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják. 

A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában tekinthetők meg.


A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. 

A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak. 

A Millenniumi Kilátó, megközelíthető gyalogosan a Szilvásváradi Fedett lovarda mellől induló Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton. A kalapat-hegyi parkolótól, mindössze kétszáz méteres sétaúton. 

Néhány érdekes adat a kilátóról: 

A Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m 
A Kilátó terasz magassága: 20 m 
Felhasznált csavarok száma: 16.000db 
Csavaranyák száma: 32.000db 
Felhasznált faanyag: 138m3 Szibériai vörösfenyő 
Felhasznált vörösréz lemezsúlya: 1,8 tonna 
Betonalap: 330 m3

A Polgármesteri Hivataltól az útkanyaron túlérve, az Egri út elejénél, útkereszteződéshez érkezünk. Jobbra, a Fenyves úton a Ménesgazdasághoz juthatunk, balra pedig a régi kőhídon áthaladva, a gyönyörű öreg hársfasorral szegélyezett Park úton megyünk fel a Kistóhoz. 

Ez a tavacska egykor a malom felvízcsatornáján létesült, a kiegyensúlyozottabb vízellátás biztosítására. A partján álló épület egykor az uradalmi mosóház volt. A tóparton, közvetlenül az út mellett, egy szép mocsári ciprus áll, a túlparton pedig egy fa különlegesség: a szomorú bükk (Fagus sylvatica Pendula) látható. 

Az út másik oldalán, galambdúcos kapu mögött a kis katolikus templom helyezkedik el, melyet 1924-ben építtetett őrgróf Pallavicini Alfonz Károly. A templom az 1538-ban Lago Maggiore mellett született Barromei Szent Károlyra lett felszentelve. Búcsúja november elején, a Krisztuskirály utáni első vasárnapon van. A templom mögött, szintén a Pallavicini család által 1912-14 között építtetett műemlék magtár és lakóház látható.


A Szalajka-völgyben már hosszú idő óta vadon él a sebes pisztráng és mintegy 100 éve foglalkoznak a pisztráng mesterséges tartásával, tenyésztésével. 

A kristálytiszta karsztvizben hagyományos technológiával tenyésztett "Szilvásváradi pisztráng" a legigényesebb vendéglátóhelyeken is keresett áru. Helyi specialitás a különlegesen sütött és füstölt pisztráng.

A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. 

Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétol az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 

1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt. A vonal hossza közel 5 km. A vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak és a Lipicai Ménes. 

Felnőtt jegy: 300 Ft 
Gyermek jegy: 150 Ft 
Nosztalgia Felnőtt jegy: 600 Ft 
Nosztalgia gyermek jegy: 300 Ft 

5 év alatt és 75 év felett az utazás díjtalan. 

A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974-ig készült. Az érdekes múzeum az egykori erdei ember mesterségeibe nyújt bepillantást. 

Sok más érdekesség mellett látható faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és a vashámor is, melyben az ott található Tilalmas a halászat ebatta feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi is készültek. 

Korlátozás nélkül látogatható.

A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. 

A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. 

A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.


2014. december 30., kedd

VISEGRÁDI PANOPTIKUM / Többi képért katt a posztra !

1335-ben volt az a híres királytalálkozó, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, s oly nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
1335-ben új rendelet szabályozza a flórenczi mintákat utánzó magyar aranyforintok verését.
A három király 1335-ben Visegrádon kötött egyezséget. Az új rendelkezés értekmében a távolsági kereskedelem útvonalait Bécs kikerülésével cseh-morva teületekre vezették.


























Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...