A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A folyamatosan finomodó telepítési terv 400-nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését irányozza elő, melyeket településnéprajzi szempontok alapján faluszerű épületcsoportokba, un. tájegységekbe szervezve tár a látogatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, melyekhez olyan szakrális, közösségi és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják.
NÉZD MEG AZ ALBUMOT !
Az eredetileg tervezett 9 tájegység: Észak-Magyarországi falu / nyitása 2010/, Felföldi mezőváros /2006/, Felső-Tiszavidék /1974/, Közép-Tiszavidék /2010 után/, Alföld /folyamatosan épül/, Dél-Dunántúl /2005/, Bakony-Balaton-felvidék /2000, Nyugat-Dunántúl /1993/, Kisalföld /1987/ - felépülte után a múzeum hazánk 18-19. századi népi építészeti hagyományát, Európában egyedülálló módon, történeti örökségként őrzi meg. A Múzeum kutatói a szabadtéri néprajzi muzeológia legújabb eredményeinek figyelembevételével és a látogatói-társadalmi igényeknek eleget téve már dolgoznak az eredeti tudományos koncepció bővítésén, továbbfejlesztésén. Tervezzük a határainkon kívüli magyarság életmódját bemutató tájegységünket, elkészült a 10-15.századi Magyarország falusi építészetét bemutató Történeti tájegységünk terve, s megindult a 20.századi falu építményeit, életmód-típusait bemutató kiállítási egység tervezése is.
A nádfedeles épületekből álló tanya a festői szépségű Szigetköz és a Fertő-Hansági Nemzeti Park közötti Rigópusztán található. Egy természetesen, korhű világ az ausztiai-szlovák határnál, az M1-es autópályától mindössze 5 percnyire, Bécstől 100 km-re. A nádfedeles csárdában magyar ételkülönlegességeket kínálnak, melyeket kemence és kandalló tüze mellett fogyaszthatunk el. E csárda jellegű fogadó 1804-ben épült. A térség már akkor kedvelt kereskedelmi útvonal volt, mint a vízen és szárazon egyaránt. Az éhező, szomjazó gulyásokat, csikósokat, kereskedőket, kik jószágukat, portékájukat vitték vásárba, már ekkor az alapító Rigó Károly látta vendégül az akkor még kietlen PUSZTÁN. Mecsér, Rigópusztán megtanulhatod a természetes lóhoz értést az alapoktól kezdve. 10 hektár területen a Szigetköz szívében sátorozhatsz, lovagolhatsz és megkóstolhatod Dönci Csárdájának kemencében sült finom falatjait.
