A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kolostor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kolostor. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 20., kedd

IRÁNY A MARGITSZIGET


Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének.

AZ ÚJ SZÖKŐKÚT


A RÉGI SZÖKŐKÚT


A ZENÉLŐ KÚT






















Margitszigeti Kisállatkert


Ez a néha vadaskertnek is nevezett állatbemutató kert az 1950-es évek óta létezik, de csak 2002 óta tartozik a Fővárosi Állat- és Növénykerthez. Az addigra nagyon leromlott állapotú kertet Budapest főváros abban az évben teljesen felújíttatta, működtetését pedig Állatkertünkre bízta.
A terület egyik felén a dámvadak karámja kapott helyet, ahol a hazai erdőkben is honos szarvasfélén kívül a mezei nyulak is kedvükre ugrándozhatnak. Ezzel az összeállítással arra törekedtünk, hogy felidézzünk valamit a Margit-sziget egykori természetes állapotából, vagy legalábbis a kora középkori kolostorkertek és vadaskertek világából, amelyeknek ez a sziget is otthont adott. Mint ismeretes, a középkorban ezt a szigetet Insula Leporum, vagyis "Nyulak Szigete" néven emlegették. A kisállatkert másik felében vízimadarak, illetve egyéb díszes madárfajok kaptak helyet. A Bahama, mandarin és a kisasszony récéken kívül különösen az ázsiai selyemtyúkok keltik fel a közönség figyelmét. A kert belsejében található istálló pónilovak lakóhelye, amelyeken szép időben, illetve forgalmasabb napokon akár lovagolni is lehet. A fentieken kívül számos bagoly és ragadozó  madár is helyet kapott a kertben. Ezek szinte kivétel nélkül olyan állatok, amelyek sérülten kerültek be hozzánk, és bár az életüket sikerült megmenteni, emberi segítség nélkül már nem lennének képesek a természetben életben maradni.

A Margit forrás a Szigeten - 1901


A nevezetes Margitszigeti ásványvíz 20. század eleji reklámokon

Fontosabb létesítmények és látnivalók a szigeten:



2015. január 11., vasárnap

GYŐR / Többi képért katt a posztra !


Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. A település történelmi magja a mai Káptalandombon jött létre.
A rómaiak Arrabonának hívták Győrt, ez az elnevezés a kelta időkre vezethető vissza.

A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, V. István 1271-ben szabad királyi várossá nyilvánította.
Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost.

A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja.

A város 1594-ben török uralom alá került, ám 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket Győrből. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet.

Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg.

1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek.

 Történelmi belváros

 A Széchenyi tér



A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán































 A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában)







Győr történelmi belvárosának jelentősebb palotái, műemléki lakóházai



  • Altabak-ház: a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóház 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb győri példája
  • Ott-ház: a 18. századi palota kétemeletes homlokzata megtévesztő,a második emeleti rész ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését
  • Napóleon-ház: a kétemeletes copf palota nevezetessége, hogy a kismegyeri csata után itt töltött egy éjszakát Napóleon.
  • Egykori Fekete Sas Fogadó: kétemeletes barokk épület, a Győrre oly jellemző sarokerkéllyel
  • Esterházy-palota: az egyemeletes, sarokerkélyes barokk palota ma a Városi Művészeti Múzeum otthona
  • Vastuskós-ház: kétemeletes kora barokk épület, nevét a sarokerkély alatti vasszögekkel kivert fatörzsről kapta, ma az épületben tekinthető meg a Patkó Imre Gyűjtemény
  • Apátúr-ház: a győri polgári barokk építészet legszebb alkotása, a zárt erkélyes palota Magyarország legrégibb vidéki múzeumának a Xántus János Múzeumnak az otthona
  • Rozália-ház: a festői hatású, barokk stílusú, manzárdtetős épület nevét az erkélyén látható stukkóból mintázott Rozália alakról kapta
  • Zichy-palota: az egyemeletes barokk palota szép sarokerkélye, árkádos udvara és díszes barokk berendezése különösen figyelemre méltó
  • Curia Nobilitaris: a 16. századi kora barokk,toszkán oszlopos loggiás udvarral rendelkező sarokerkélyes lakóház pincéjében született Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia
  • Régi Városháza: a lekerekített sarkú egyemeletes barokk épület szép zárerkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható, az épület ma a Városi Levéltár otthona
  • Magyar Ispita: a XVII. századi épület két piciny udvara a késő reneszánsz legszebb győri emléke, ma itt tekinthető meg a Váczy Péter Gyűjtemény
  • Káptalani zenészek háza: a kétemeletes copf palota helyén állt az első ismert győri városháza
  • Fejérváry-ház: Győr legszebb késő reneszánsz lakóháza
  • Kreszta-ház: a bástyasterűen kiképzett középkori eredetű épület különös formája miatt a győri városkép egyik jellegzetessége, az épület ad otthont a Kovács Margit Gyűjteménynek
  • Torkos-palota: 17. századi kora barokk palota késő reneszánsz toszkán oszlopos udvarral
  • Fruhmann-ház - Cserépkályha-történeti kiállítás



2015. január 6., kedd

ZSÁMBÉK / Többi képért katt a posztra !

A tájegység névadó települése a 5000 lakosú város. A település területén talált és a Nemzeti Múzeumban látható leletek tanúsága szerint a hely már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta, római és avar leletek is előkerültek itt. A legutóbbi ásatások tanúsága szerint már az 1050-es években kőtemplom áll itt, amelyet a következő században tovább bővítenek. III. Béla király felesége, a francia király húga, a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke.


Mellette emelkedett a mára már szintén romjaiban látható kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. Zsámbék történetének legjelentősebb korszaka a középkori magyar állam első századaira esik, amikor az egyházi és világi szákhely, Esztergom és Fehérvár közötti út felezési pontján lévő település fejlődésnek indul. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emeli Zsámbékot. A vár a király birtokába kerül, aki később fiának, Corvin Jánosnak adományozza. 1541-ben Zsámbékot is elfoglalják a törökök, és 145 évig birtokolják. E kor emlékét őrzi a kevés magyarországi török építészet egyik érdekes emléke, a Török-kút. 1689-ben a Zichy család vásárolja meg a zsámbéki birotokot, és építi fel az 1710-es években a végvári harcokban lerombokódott vár helyén azt a szép, emeletes saroktornyokkal díszített korabarokk várkastélyt. A Zichyek a török idők alatt elpusztult és elmenekült lakosság helyén letelepített végvári hajdúkatonákkal és német telepesekkel népesítik be Zsámbékot. a XVIII. század elején megújított kastély, az 1737-39-es pestisjárvány emlékét őrző barokk kápolna és a kastéllyal szemben látható pestisszobor, az 1749-52 között emelt arányos szépségű barokk plébániatemplom, az 1791-ben épült emeletes, napórás iskola a kor építészetének különleges emlékei, a Szent Vendel- domborműves népi lakóház, amelyben a festett, sváb parasztbútorok gyűjteménye látható. A XIX.század végén az időközben Óbudára települt Zichyek lakatlanul álló kastélyát a zsámbéi polgárok mentik meg a lebontástól, megvásárolják a leromlott állapotú épületet, majd a Keresztes nővérek rendjének adományozzák. A rend felújítja és kibővíti a kastélyt, és előbb elemi iskolát, majd tanítóképző intézetet alapít. A katély mellett felépítik a Josephinumot, amely az idős nővérek otthonául és kórház céljára szolgált. A nővérek hozzák létre a Török-kút forrásából táplálkozó kicsiny tavacska körül a Zárdakert szép kis parkját is. A II. világháborút követő kitelepítés igen erősen sújtja a települést, lakóinak 94%-át veszíti el ekkor Zsámbék. A kis számú régi sváb család mellett Csallóköz, Garam vidékéről kitelepített és a Jászságból és Kisújszállásról idetelepített családokból formálódott újjá Zsámbék lakossága.



Zárdakert

1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.


Törökkút 

A Törökkút a török idők egyik legnyugatibb építészeti emléke. Bővizű forrás táplálja, ami még a legnagyobb hidegben sem fagy be. Mivel a víz sokáig el volt zárva és jelenleg bevizsgálás alatt áll, ezért egyelőre ivóvízként nem fogyasztható!


Romtemplom 

A későromán/koragótikus bazilikát a premontrei szerzetesek építették az 1200-as évek közepe táján. Az 1773-as földrenges félig lerombolta, azóta nem építették újjá. Jelenleg - 17 év után - a Rom belső területe is látogatható.

WEBCÍM: http://www.mizsambekunk.hu/muzeumok/romtemplom

A templom rövid története
Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítenek. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán-koragótikus bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. Mellette állt a kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. IV. Béla király 1258. június 6-án erősítette meg az akkor már felépült templomra vonatkozó adománylevelét. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott. A későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit, amit a pálosok építettek, amikor megkapták a birtokot Mátyás király adományaként. Mára ebből az épületből csak egy dongaboltozatos terem, - ez most a kőtár - a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.


Barokk templom 

 A 250 éves barokk templomot nemrég újították fel. A felújítás kiterjedt az óraszerkezetre, a harangra és a szép hangzású orgonára is.













































Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...