A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mosoni-Duna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mosoni-Duna. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 8., szerda

HÉDERVÁR / Többi képért kattints a posztra

Hédervár a magyar államiság kezdete óta a középkori Szigetköz történelmi, egyházi központjának szerepét töltötte be. A település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával, a családok Magyarország történelmében kiemelkedő szerepet vállaló tagjainak sorsával. (A környék már a bronzkorban is lakott volt, a római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, egy 1961-es kutatás szerint vélhetőleg Hédervár területén is a mai várkastély legnagyobb lakótornyának helyén vagy az ún.Zsidó-dombon, ahol a felszín alatt még megtalálhatóak a Héderváryak mai is látható vizesárokkal körülvett első várának maradványai. Római katolikus egyházközségének pecsétje 1031-es dátumot jelöl, mint a szentistváni egyházalapítás időpontját.Hédervár egyik legfőbb természeti látványossága Magyarország egyik legöregebb fája, az Árpád-fa, melyhez a monda szerint Árpád vezér a honfoglaláskor a lovát kötötte. Egyik történelmi magyarázata e mondának a híres 907. évi pozsonyi csatában kereshető, amikor ezen környéken aratott végleges honfoglaló győzelmet az Árpád vezér és három fia által vezetett magyar sereg az egyesült német-morva hadak felett. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hamburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Duna-szigetet (Csallóköz, ill. a mai Szigetköz) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel „Héder várát”. Egy 1395-ben kelt oklevél várnagyát „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztségeket töltöttek be, világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak: János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. A család híres leszármazottja Hédervári Kont István, aki a legendákban szabadságharcos hősként szerepel mivel vezető szerepet vállalt Luxemburgi Zsigmond király elleni összeesküvésben. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt kivégezték 1388-ban. Emlékét őrzi Garay István híres verse „Kont” címmel, ill. a község határában álló történelmi emlékhely a Kont-fánál. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát. A község első írásos említése 1210-ből származik, az eredeti középkori oklevelet a Pozsonyi Levéltárban őrzik. 1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét. A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a XVII: századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry család. Héderváry István leányát, Katalint, Loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay-család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay Mihály szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. 1873-ban azonban meghalt, örököse gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bán, későbbi magyar miniszterelnök lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A Khuen-Héderváry-család 1946-ig volt a kastély és az uradalom birtokosa. 1947-ben, ill. 1960-ban azonban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család két utolsó tagja is, így több mint 800 év folyamatosság után grófi család nélkül maradt Hédervár. A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát Edmund Veesenmayer nagykövet vezetésével, majd a szovjet csapatok tették tönkre és hordatták szét berendezését, mivel hadikórházként működtették. 1983-ig általános iskola működött benne, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Non-profit Kft. tulajdona és újra alkotóház üzemeltetését tervezi a tulajdonos az Önkormányzattal együttműködve. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területén állt. A hagyomány a középkori vízrajzi viszonyok, mint meghatározó természetes határok mellett onnan eredhet, hogy egészen a XIX. sz. második feléig Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, ill. a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. Napjainkban trendi hírneve a krumplibogár-kultusznak köszönhető, mivel agrártörténeti kutatások és helyi legendák szerint itt találtak meg először és azonosították be 1947-ben a szocialista rendszer által imperialista ellenségnek tekintett „Coloradó-bogarat”, azaz a csíkos hátú burgonyabogarat. Emlékét ’90-es évek vége óta szobor is őrzi…






















SZIGETKÖZ - MECSÉR / Többi képért kattints a posztra


 Mecsért a nyugalom és a béke szigetének is nevezik, amelynek mindennapi életét számos civil szervezet tölti meg tartalommal. Rendezvényterv alapján hagyományőrző, kulturális és sport témájú események szórakoztatják a résztvevőket. Nemzetközileg is nyilvántartott a nyári „Ladikos Fesztivál”, ami sok látogatót vonz a településre.

 Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent. Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. 1280-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Hunyadi Mátyás király vissza nem adta a települést az apátságnak.


1359-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos Ausztria és Győr irányába történt. 1564-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr megyéhez tartozott. Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Weinckheim Krisztina grófnő által emelt neoromán templom. Október 8-án tartják Magyarok Nagyasszonya napi búcsúját. A források szerint: "magyar falu, Moson vmegyében, a Szigetközben, 709 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Határa negyedik osztálybeli, s 45 6/ egész telek után van 51 telkesgazdája, 345 hold harmadik osztálybeli szántóföldje, 165 embervágó rétje. Nagy duna-malom. F. u. gr. Zichy Manó. Ut. p. Ötevény". Hajdan a falu sokat szenvedett a Mosoni-Duna áradásaitól. 1954-ben például az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket. (A bősi /gabcikovói erőmű megépítése után a csúcsrajáratás idején az árhullám idáig érezteti hatását!) Szigetközzel a Mosoni-Dunán 1951-től köti össze híd, addig csak komppal lehetett közlekedni.1979-ben Lébény társközsége lett, 1990-ben vált ismét önállóvá. Mecsér lakóinak nagyobbik része Győr és Mosonmagyaróvár iparvállalatainál dolgozik, kisebbik hányada mezőgazdaságból él. A település infrastrukturális ellátottsága teljes.







A MOSONI - DUNÁN / Többi képért kattints a posztra

SZIGETKÖZ 068


SZIGETKÖZ 069


SZIGETKÖZ 070


SZIGETKÖZ 071


SZIGETKÖZ 073


SZIGETKÖZ 076


SZIGETKÖZ 077


SZIGETKÖZ 078


SZIGETKÖZ 080


SZIGETKÖZ 083


SZIGETKÖZ 086


SZIGETKÖZ 066
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...