Tatai ősz

KŐRŐL-KŐRE A GERECSÉBEN / Folytatás a posztban

  A Gerecse egyik eldugott településére, Bajótra mentünk ma.

 Az ősidők óta lakott kis települést alig volt módunk szemrevételezni, mert az útvonal vezetése és a hosszú lépteink miatt gyorsan elhagytuk a falut.

  

  Szerencsénkre még ezzel a gyors látogatással is volt módunk megnézni Bajót legfőbb nevezetességét, a 13. században épült templomot. Falai egykoron egy vár részét is képezték, melyet még a spanyol származású Bajóti Simon ispán építtetett, aki az első írásos feljegyzések szerint a település és a környék birtokosa volt. A templom az évszázadok során átélt háborúkat és tűzvészt is. Legutóbbi felújítására a 90-es években került sor, és azóta már az orgonáját is újjáépítették.

  

 Bajót híres temploma

  

 Bajótot meredek kaptatókkal hagytuk el, és ezzel megkezdtük az emelkedést a híres bajóti Öreg-kőre. Ez a látványos vidék nemcsak a turisták kedvence, hanem a régészek lelőhelye, a barlangászok kutatóhelye, a geológusok tereptan helyszíne, a falmászók gyakorlóhelye. Egyszóval a kövek itt mindenki számára nyújtanak valamit. Olyanoknak is, akik kutatják, azoknak is, akik csak gyönyörködnek benne, vagy éppen csak sportolásra használják.

   

  

  Az Öreg-kő egy 375 méter magas hegy a Gerecsében, Bajót községnél. A hegy természetvédelmi terület, dachsteini mészkőből áll. Jellemzője a dolomitos sziklagyep, egyedül itt fordul elő a fürtvirágzatú szirti ternye, és más ritka növények, például a rozsdabarna pikkelyharaszt, magyar gurgolya és a sziklai perje.

Itt fészkel a erdei fülesbagoly és a kerecsensólyom, barlangjai állandó és alkalmi telelő- és szálláshelyei a denevéreknek.

A fokozottan védett Jankovich-barlang a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalában, 346 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, a Dunántúl egyik fontos ősrégészeti lelőhelye. Szabadon látogatható.

Az Öreg-kő hegy alatti földúton hamar eljutunk a szikla alatti pihenőhelyre. Innen vezet fel a kék barlang jel a Jankovich-barlanghoz és az Öreg-kő tetejére.

 Lenyűgöző ez a természetes menedék, mely egykoron az ősember otthona is volt, és amelyet ma Jankovich-barlangnak neveznek. Az 1911-es ásatások idején előkerült paleolit leletek egyedülállóságát jelzi, hogy azok saját kultúrát képviselnek (jankovichi kultúra), de más szempontból is rendkívüli a lelőhely. A tágas, de mindössze 35 méter hosszú barlang védettséget élvez, ennek ellenére bárki szabadon látogathatja. 20 méter magas csarnokában egy 7×7 méteres, felszínre vezető kürtő nyílik, a betörő fény pedig különös atmoszférát kölcsönöz az üregnek.

  

 A terem végében, annak bal oldalán egy sokkal szűkösebb és sötétebb járatba ereszkedhetünk le, ahol a szag és a jellegzetes hangok árulkodnak a barlang jelenlegi lakóiról. Ezeket a denevéreket még a kőről-kőre népes túrahada sem zavarta meg nappali szunyókálásukban. Igaz, némelyik példány a lámpák fényére panaszos cicergéssel reagált, mintha csak félálomból azt üzente volna: hagyjatok minket aludni!
Itt, egymáshoz közel több üreget is találunk, melyek közül mi ezúttal csak kettőt néztünk meg.

TATABÁNYA-ŐSZ A KŐHEGYEN / Folytatás a posztban

 A város fölé magasodó Kő-hegy kiugró mészkőszirtjén áll a millennium kapcsán kezdeményezett, de végül csak 1907-ben, a bánhidai csata emlékére állított Turul-emlékmű.

A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült, teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabánya hatalmas lakótelepeire, az autópályára, és a távoli Vértes hegységre.

A turul ősi magyar jelkép. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. Egy másik legendánk szerint pedig őseink a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.

A Turultól egy kényelmes parkerdei sétaút vezet további látnivalóinkhoz, a piros jelzésű úton haladunk a Szelim-barlang felé. Útközben kis geológiai bemutatót is láthatunk a környék hegységeit alkotó jellegzetes kőzettípusokról. Pár perc után egy elágazásnál a bal oldali utat válasszuk, ez jelzetlen, de nem lehet eltéveszteni, egyenesen a barlanghoz vezet. Rövidesen elérünk egy Y elágazáshoz, itt a jobb oldali ösvényt válasszuk, elmegyünk egy bekerített hatalmas gödör szája mellett, ez már a barlang egyik kürtője, majd egy lépcsősoron leereszkedünk a barlang egyik bejáratához.

A barlangot az itt talált őskori leletek (ősembercsontok, szerszámok, tűzrakóhely) tették ismertté. Ma már a leletek múzeumokba kerültek, de a tágas, impozáns, világos barlang nagyszerű látványt nyújt. Két nagy kürtőjéből is kapja a fényt, ill. egyik bejárata olyan hatalmas lyuk, hogy az autópályáról is látható. A barlang előtti részről káprázatos kilátás terül elénk. A barlang „teraszától” is visszamehetünk a Turulhoz vezető útra, egy meredek sziklapárkányon keresztül (nem veszélyes).

A Szelim-barlang elnevezéséről több legenda is szól, az egyik szerint a török Szulejmán szultán seregének közeledtére a barlangba rejtőzött a környék lakossága. A törökök ezt észrevették, lezárták a területet, és nemes egyszerűséggel az emberekre gyújtották a barlangot, ahol mindenki odaveszett. Sajnos a többi legenda is hasonlóan végzetes.

Miután visszaértünk a Turulhoz vezető útra, a közeli kereszteződésnél válasszuk most a balra kanyarodó turistautat, tábla nem jelzi, de a piros jelzést kövessük. Balra hamarosan elhagyunk egy szépséges tisztást, majd pár perc múlva egy kereszteződésnél térjünk balra a piros háromszög jelzésű széles útra. A kerítés mellett vezető széles nyiladékban futó, enyhén emelkedő sétaúton 15 perc alatt felérünk a Csúcsos-hegy (366 m) tetejére.

Kilátó gyanánt egy igazi teherszállító akna-tornyot hoztak ide a 80-as években. A 24 m magas Aknatorony-kilátó egész évben nyitva van, szabadon látogatható. Tetejéről csodás kilátás nyílik a gerecsei széles hegyhátakra, a városra.

 A Lengyel-barlang egy tatabányai fokozottan védett barlang. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik. A hegység harmadik leghosszabb barlangja (a leghosszabb a Keselő-hegyi-barlang, a második leghosszabb a Pisznice-barlang) és a hegység második legmélyebb barlangja a Keselő-hegyi-barlang mögött. A Keselő-hegyi-barlang felfedezéséig a hegység leghosszabb barlangja volt. Hírhedt veszélyes bejárhatóságáról, amit a levegő nagy szén-dioxid tartalma okoz.

Megközelítés:

M 1 autópálya felől: Tatabánya-Óváros letérőnél hajtunk le a pályáról, (ez az első tatabányai csomópont Budapest felől), majd a körforgalomnál az 1. sz. főútra jobbra kanyarodunk a város felé, 1 km után egy kemping mellett jobbra térünk le a Panoráma útra, amely sok kanyarral visz az út végén lévő parkolóba, a Turul háta mögé.

Térképkivágat: Gerecse 1:30 000 (Szarvas-Faragó) www.map.hu