Pannonhalmi kirándulás /Folytatás a posztban

BUDAPEST - SZOBORCSOPORT A HŐSÖK TERÉN / Többi képért katt a posztra !

A főváros egyik fő jelképe és egyben legismertebb és leglátogatottabb tere, az Andrássy út'koronadísze' a Hősök tere. A 14. kerületi tér nemcsak Budapest de talán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb tere. Noha csak Pesten összesen négy Hősök tere van, ritka hogy ne erről a térről lenne szó.  A tér története még az 18 és 19. század fordulóján kezdődött, amikor még csak egy Ybl Miklós munkáját dicsérő kút a Gloriette állt itt, illetve még mindig a tér alatt rejtőzik, az 1929-ben idehelyezett Hősök emlékköve mögötti fémlap alatt. A csodálatos Millenniumi emlékmű 1895-ben került a kút helyére, a jellegzetes és nem kevésbé bámulatos oszlopcsarnokait és királyszobrait csak az új évszázad elején, 1905-1910 között állították fel.   A tér hangulata a mai napig megkapó és különleges. A világörökség Andrássy útról, ahogy akár sétálva akár Kisföldalattival befutunk a tér elé, egyből magával ragad a mérete – különösen, hogy szinte egy egységet képez a mellette fekvő, a legnagyobb városi rendezvényeknek helyszínt adó Felvonulási térrel - és monumentalitása.

A téren látható szobrok:

• középen: a Millenniumi emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzatonÁrpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.

• bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán,II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovas kocsija.

• jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén, a Háborúval szemben pedig a Béke lovas kocsija áll.

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeumés a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái)

BICSKEI SÉTA.../ Többi képért katt a posztra !

 Az ismert és bizonyítható adatok szerint Bicske - korabeli változatok alapján Bykche, Biccke, Bykcze, Biczke, Bitske - már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre. A Bykchei család adataival viszont már 1258-ból is találkozhatunk: ennek több generációja több uralkodó alatt gyarapította a család birtokait. A székesfehérvári István Király Múzeum kutatásai szerint a Bicskei-medencében, a Szent László-patak mentén már a honfoglalás előtt is voltak települések. A különböző adománylevelek bizonyítják, hogy a Bykchei család birtokaival, a terület helyzetével, változásaival, tulajdonjogával évszázadokon át foglalkoztak. 

 A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére 1443. június 10-én kiadott "Pallosjog", amely elismeri I. Ulászló híveinek, Bicskei János fiainak (Benedek, György, Mihály, István és János) hűségét, s a pecsétes írás felhatalmazza őket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején (1541-1686) Bicske is török uralom alá jutott. Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske és vidéke Komárom megyéhez került. A zűrzavaros időkben ez a település, illetve lakossága is sokat szenvedett.

A település 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezőváros, illetve 1872. január 1-jétől nagyközség. Közben 1688-tól 1877-ig járási székhely. 1877-től 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-től 1983. december 31-ig, a járások megszűnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került. 1693-tól folyamatosan Fejér megyei terület. 1984. január 1-jétől városi jogú nagyközség, 1986. január 1-jétől város.

A város kultúrtörténetének jelentős személyiségei a Batthyányakon kívül Nagy Károly (1797-1868) csillagász, matematikus, reformkori természettudós.

Barsi József (1810-1893) Bicskén elő plébános, forradalmár.

Forgács Antal (1910-1944) költő, újságíró.

Kerecsendi Kiss Márton (1917-1990) költő, filmforgatókönyv író, az első cigányiskola igazgatója.

Lakatos István (1927-2002.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth díjas költő.

Jakab István László (1905-1989) akvarellfestő, a Bicske története c. könyv írója és Móser Zoltán fotóművész.

Bicskén járt Csokonai Vitéz Mihály, aki itt kezdte meg a népdalgyűjtést Kovács Sámuel református rektor vendégeként.

SOPRON - ERZSÉBET-KERT / Folytatáshoz katt a posztra !