A MARGITSZIGET VIRÁGAI / Többi képért kattints a posztra !

A városligeti Vajdahunyadvár / Folytatáshoz katt a posztra !

A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár". Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.

Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.A főbejárathoz vezető „Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom. Bélletes kapubejárata az 1256-ban felszentelt nyugat-magyarországi, Vas megyei Ják község román kori templomának részleges másolata. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé.

A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai. A Műjégpálya felől a gótikus szárny véghomlokzata és a reneszánsz palota tükröződik a tó vizében. A reneszánsz épületrész homlokzatfelületét az ablakok fölött színes csavarodó sgrafittó díszítések és a párkányon végigfutó felvidéki-szepességi-pártázatos reneszánsz elemek gazdagítják. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületét 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. Az épületegyüttes festői kialakításával Budapest egyik kiemelkedő műemléki nevezetessége.

BUDAPEST - SZOBORCSOPORT A HŐSÖK TERÉN / Többi képért katt a posztra !

A főváros egyik fő jelképe és egyben legismertebb és leglátogatottabb tere, az Andrássy út'koronadísze' a Hősök tere. A 14. kerületi tér nemcsak Budapest de talán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb tere. Noha csak Pesten összesen négy Hősök tere van, ritka hogy ne erről a térről lenne szó.  A tér története még az 18 és 19. század fordulóján kezdődött, amikor még csak egy Ybl Miklós munkáját dicsérő kút a Gloriette állt itt, illetve még mindig a tér alatt rejtőzik, az 1929-ben idehelyezett Hősök emlékköve mögötti fémlap alatt. A csodálatos Millenniumi emlékmű 1895-ben került a kút helyére, a jellegzetes és nem kevésbé bámulatos oszlopcsarnokait és királyszobrait csak az új évszázad elején, 1905-1910 között állították fel.   A tér hangulata a mai napig megkapó és különleges. A világörökség Andrássy útról, ahogy akár sétálva akár Kisföldalattival befutunk a tér elé, egyből magával ragad a mérete – különösen, hogy szinte egy egységet képez a mellette fekvő, a legnagyobb városi rendezvényeknek helyszínt adó Felvonulási térrel - és monumentalitása.

A téren látható szobrok:

• középen: a Millenniumi emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzatonÁrpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.

• bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán,II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovas kocsija.

• jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén, a Háborúval szemben pedig a Béke lovas kocsija áll.

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeumés a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái)