FELFÖLDI MEZŐVÁROS A SZENTENDREI SKANZENBEN / Többi képért kattints a posztra !

DOBOGÓKŐ / Folytatáshoz kattints a posztra !

Az ország első, báró Eötvös Lóránd nevét viselő menedékházának ünnepélyes átadására 1898. június 5-én került sor. Ez az épület, tekintettel a turistaforgalom robbanásszerű növekedésére, igen gyorsan kicsinynek bizonyult. Jelenleg turistamúzeumként üzemel, ahol többek között a XX. század turista aktivistáinak személyes tárgyait lehet megtekinteni (nyitva tartás:csütörtök, szombat, vasárnap). A néhány évvel később épült, 1906. június 2-án átadott új menedékház is már több mint egy évszázada szolgálja az ide látogatókat.  Az ország egyik legszebb fekvésű kilátójából, 700 méteres magasságból, a Duna kanyargós medrével párhuzamosan páratlan panorámával tárulnak elénk a Pilis és a Dunazug hegység csúcsai: a Szakó-hegy, a Prépost-hegy, az Árpád-vára, a Rám-hegy, Magas (Mágus)–hegy, a Vadálló kövek és a Prédikálószék mellett sokan mások. Túl a vízen pedig a Börzsöny vonulata, szerencsés esetben a Tátra láncai láthatók. Közvetlen a kilátó alatt található a Siketek Mária-kegyhelye, ahol az 1926-ban történt jelenést követően alakították ki a szentélyt. A közelmúltban ismét felújításra került a kegyhely, melyet most már teljes fényében csodálhat meg a kedves látogató és róhatja le kegyeletét a hívő zarándok. Innen indul a S-körrel jelzett, Dr. Thirring Gusztávról (1861-1941) elnevezett ösvény, melyet sokan Turul-körútként ismernek. A térképet szemlélve valóban egy Dobogókőről felszállni készülő, szárnyait kitáró sólyommadarat vehetünk észre a turistaút rajzolatában. Ha igazán csendes, békés helyre vágyunk, érdemes a gerincen végigsétálva egy kis kitérőt tennünk a Napút-kilátóhoz (Rezső kilátó), ahonnan szintén fenséges panorámában lehet részünk. A Pilis lágy domborulatai mellett tiszta időben a visegrádi fellegvár bástyáit is megcsodálhatjuk. A kilátó alatt található kultikus helyet, a Szerköveket, a Táltos Iskola által kialakított pihenő felől, a Buda-Atilla kapun keresztül, mintegy 10 perces sétával tudjuk megközelíteni. A menedékház környezetében fekvő Turista Emlékparkban és a Thirring-körút mentén több, az elmúlt században emelt domborművet, emléktáblát találunk. Ezek többnyire a XX. századi magyar történelem áldozatainak, valamint a turistamozgalom főszereplőinek állítanak emléket. A központi kilátóból a gerincen keleti irányban haladva néhány percen belül elérhetjük a Makovecz Imre által tervezett Zsindelyes büfét, melynek szomszédságában az ország első sípályája szolgálja a téli sportok szerelmeseit. Érdemes ellátogatni a korábbi jezsuita központba is, mely jelenleg a Walden hotel épülete. Ősfás, arborétum szerű kertjében érdemes rövid sétát tenni, s ízléses éttermében elfogyasztani egy finom ebédet, majd meginni egy kiváló feketét.

AZ ALCSÚTDOBOZI ARBORÉTUM 1. / Folytatáshoz katt a posztra !

Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az egykori Habsburg-kastély parkja ma Alcsúti Arborétumként funkcionál.

A kastély története

A pompás klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette el, amelyeket később Pollack Mihály dolgozott át. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába.

A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 1879-1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben.

Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit, berendezését elhordták, már csak a timpanonos portikuszos bejárati része és homlokfala áll.

1816-ban József nádor és felesége Hermina hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét.

A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, közönséges pagodafa, fekete dió, amerikai kőris, juharok,törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel.

József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv.

1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.

A kápolna

A Babaház

Medveház