IRÁNY VITÁNY-VÁR / Többi képért katt a posztra !

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

Körtvélyesi erdei temető

A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.

Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.

Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.

A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.

 A legkönnyebben az 1. sz. főút mellett, Szárliget közelében található Birkacsárdától lehet megközelíteni. Innen nyugati irányban mintegy 2,5 kilométert kell menni a kék jelzésen a Mária-szakadékon áthaladva (vagy azt a K+ jelzésen kikerülve). Mielőtt a kék jelzés eléri az aszfaltozott erdei utat, közvetlenül jobboldalt van a temető, az út szélén nagy tábla jelzi.

 A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

 Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.

A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.

Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

CSÁKVÁR FELETT-FELHŐK ALATT / Többi képért katt a posztra !

  Csákvár Gánti utcai végén indul a Vértes természeti jellegzetességeit bemutató Haraszt-hegyi Geológiai és Botanikai tanösvény illetve a Geszner-háztól a Vidrafű tanösvény.
A tanösvényeken bemutatótáblákon ismerkedhetnek meg a kirándulók a természet élőlényeivel, kincseivel.

A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel. Így például utunk során láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az ún, "dolomitjelenséget". A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is.

A Kőlik-völgyi sziklahasadékok, üregek denevéreknek és két énekesmadarunknak, a hollónak és a kövirigónak is biztosítanak élőhelyet.

A tanösvényhez készült vezető füzet 7 állomáson keresztül mutatja be részletesen e csodálatos területet. A túra hossza 3500 m hosszú, mely 3 óra alatt járható be.

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Ajánlott látogatási időszak: egész évben, de legszebb ősszel

Látogathatóság: szabadon látogatható, szakvezetés kérhető

Megközelítés: a Csákvárt Gánttal összekötő út mellett, a Vízmű melletti 

parkolónál kezdődik a tanösvény és ide is tér vissza.

Tanösvény füzet kapható: a DINPI Zöld Pont Irodájában, és Csákváron a Geszner-házban.

 

További információ és szakvezetés kérhető:
Klébert Antal, 70/330-3854

Nature trail on Haraszt Hill

This 3.5 km-long round trail with seven stops is the most

spectacular one in the Vértes Mountains. By walking along

it, visitors can study fascinating geological features and get

information about the special flora and fauna that have evolved

on the structured surface by adapting to climatic changes and

the various soil types of Haraszt Hill near Csákvár.

A breathtaking landscape of the Vértes Mountains, the

Zámoly Basin and the Velence Mountains awaits us on the

rocky grassland above Kőlik Valley. While walking along its

steep walls, visitors pass by clefts cut deep in the dolomite

limestone.

The nature trail can be visited free. However, it is recommended

that visitors buy the booklet that guides them through it from

the Pro Vértes Public Foundation for Nature Conservation,

because along the trail there are no information boards, only

posts with the numbers of the stops.

Információ / Information:

Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány / Pro Vértes Public

Foundation for Nature Conservation

H–8083 Csákvár, Kenderesi u. Geszner-ház

Tel/fax: +36-22-354-420

E-mail:

provertes@provertes.hu

Weboldal:

www.provertes.hu

, www.vertesinaturpark.hu