SOPRON - ERZSÉBET-KERT / Folytatáshoz katt a posztra !

TATABÁNYA - A TURULNÁL.../ Folytatáshoz katt a posztra !

A Tatabánya északkeleti oldalán magasodó Kő-hegy tetején áll Európa egyik legnagyobb madárszobra, a karmai között kardot tartó turulmadarat ábrázoló emlékmű.

A turulmadár

A millenium idején megalakuló Emlékmű Bizottság Feszty Árpád kezdeményezésére Donáth Gyula szobrászművészt bízta meg e nagy feladattal, kinek remekbeszabott alkotását 1907-ben avatták fel. A madár fején a magyar szent korona látható stilizált megformálásban, talapzatán tábla hirdeti készítésének évét és szobrásza nevét.

 Az Emlékműsorozat

A Turul emlékmű annak a hét alkotásból álló sorozatnak a kiegészítése, amelyeket a millennium kapcsán állítottak fel a történelmi Magyarország területén.

 

A hét műemlék mind turulmadarat ábrázol különböző megformálásban, melynek helyszínei:

• Dévény

• Nyitra

• Munkács

• Brassó

• Pannonhalma

• Zimony

• Pusztaszer

 

A mai országhatárokon kívül kerülő alkotásokat sajnálatos módon a húszas években lebontották, vagy sorsa hagyottan elpusztultak.

A XX. század háborgó évtizedei alatt többször veszélybe került a tatabányai turul sorsa is. 1919-ben a kommunisták erősen megrongálták az emlékművet, melyet 1926. május 10-én gróf Klebesberg Kunó kultuszminiszter rendelete alapján megkezdték a helyreállító munkálatait, melynek irányítását Keviczky Hugó szobrászművészre bízták.

 

A Rákosi-korszakban is felmerült a szobor eltávolítása, ám ez nem valósult meg. A 90-es években ismét felújítottak, 1992-ben másodszor is felavatták. Az eredeti szobor váza a szabadtéri múzeum udvarán látható.

Turul emlékmű - ma városi jelkép

A ma Tatabánya városi jelképévé nőtt Turul emlékmű többeket is megérintett. Többek között Jókai is foglalkozott vele írásaiban, valamint Feszty Árpád meg is festette, melyet az Észak-Komáromi Duna Múzeumban tekinthetünk meg. (másolata a tatabányai városháza nagytermében látható)

 

A turul motívum meghatározó szerepét az is bizonyítja, hogy a Tatabánya címerében is feltűnik, valamit az utóbbi években fesztiválokat, parkokat és túraútvonalakat szerveztek és építettek köré.

A Tatabánya fölé emelkedő Kő-hegy nyugati sziklafalában, közel a Turul emlékműhöz, 198 méter magasságban található a Szelim-barlang, mely a környék egyik legszebb kirándulóhelye.

A Szelim-barlang leletei

A barlang feltáró munkálatait az 1930-as években kezdték el Gál István vezetésével, melynek akkor még nem bizonyultak sikeresnek.

Később a nyolcvanas években egy bánhidai asszony talált rá a csontmaradványokra és kerámiákra, amiket összegyűjtve lehordott falujába. Ezekről a leletekről régészeti vizsgálatok során kiderült, hogy tatárjárás koriak.

 

Legendák szólnak arról, hogy a török idején Szelim szultán hét falu, - barlangba menekült népét folytotta meg a barlang nyílása elé rakott tűz füstjével, más történetek ezt a kegyetlen tömegmészárlást a tatárok terhére róják. Régészeti és antropológiai kutatások ez utóbbit látják beigazolódni.

A barlang

A Szelim-barlang 45 méter hosszú, 25 méter széles és 12 méter magas 40 000 éves mészkőképződmény. Teteje néhány éve beszakadt, 7 méter széles kürtője a felszínen körbejárható.

Az utóbbi években kezdeményezések indultak a barlang kulturális célú hasznosítására, melynek következtében színházi előadásokat, irodalmi esteket, fotótáborokat szerveznek a barlangban és környékén.

Tatabánya önkormányzata egy geológiai és botanikai tanösvényt építettet a Szelim-barlang népszerűsítése és könnyebb megismerhetősége érdekében.