SOPRON - TARÓDI-VÁR

Sopron vadregényes részén, a Kolostor-erdő közelében különös építményt rejt az erdő. Régebben Bagolyvárnak, majd Bolondvárnak hívták, napjainkban Taródi-várnak nevezik

A várban lakórészeket is kialakítottak. Az északi lakórészben találjuk a vár nagytermét, amelyet XIX. századi bútorok és régiséggyűjtemény, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók töltenek meg. A déli lakórész alsó szintjén egy régi szőlőprést helyeztek el, az emeleten lakást alakítottak ki. A várudvaron fürdőház és kert is található. A várudvar közepén ásott kút 3 méter átmérőjű és 15 méter mély. Dupla falazással készült, a két fal között csigalépcső vezet le az aljára, ahonnan egy 10 méter hosszú, 70 cm széles és másfél méter magas titkos alagút indul.

A vár XX. század végén épült. De miért is épít valaki a második világháború után, a szocializmus éveiben egy várat? Taródi István így fogalmazza meg a választ a Soproni Taródi-vár építéstörténetéről írott munkájában: "A munka szeretete és lendülete fűtött, éreztem a felemelő érzést, amit a munka jelent számomra. A munka hevében nem is gondolkodtam azon, hogy milyen súlyos követ cipelek a csigalépcsőn felfelé, a szűk helyen a mázsás kődarab súlyos koloncként nehezedett rám, de végül, mikor legyőztem, és helyére került, éreztem, hogy az akarat a legnagyobb erő a világon." 

A vár ura és építője Taródi István volt, aki alacsony, vékonydongájú, 56 kilós férfiként 150 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba. Kezdetben egy katonai oldalkocsis motorkerékpárral hordta fel telkére az építőanyagot. Minden szabadidejében a várat építette, több mint 50 éven keresztül. Reggel 5 órakor már rakta a köveket és délután a munkahelyéről hazatérve folytatta azt. Legtöbbször egyedül dolgozott, néha felesége, gyermekei vagy egy-egy ismerőse segített a faladatokban. 

 

SZALAFŐ-PITYERSZER / Többi képért katt a posztra !

 Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő - Pityerszer
9942 Szalafő, Pityerszer 12.

Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházakból és gazdasági épületekből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják.

Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése.

E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

Nyitva tartás:

április 1. - november 4., hétfő - vasárnap: 10:00 - 17:00

június 1. - augusztus 31., hétfő - vasárnap: 10:00 - 18:00

Belépőjegy árak:

Felnőtteknek: 650,- Ft/fő

Diákoknak, nyugdíjasoknak: 450,- Ft/fő

Kedvezmények 15 fő feletti csoportok részére:

Felnőtteknek: 550,- Ft/fő

Diákoknak, nyugdíjasoknak: 400,- Ft/fő

Családoknak (2 szülő és min. 2 gyerek): 1400 Ft/család

Fogyatékkal élőknek és 6 éves kor alattiaknak ingyenes.

Szalafő házai szellősen, egymástól kisebb-nagyobb távolságra épültek. Azaz Szalafő is hűen őrzi az Őrség falvaira máig jellemző honfoglalás-kori szeres településszerkezetet. Hét dombon épült, mindegyik dombja egy-egy szer. Ezek neve: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A szerek közül legismertebb a Pityerszer, az ott eredeti állapotukban megőrzött egykori parasztporták miatt. Ez az Őrség egyik leggyakrabban látogatott, legsajátosabb nevezetessége (a veleméri műemléktemplom, a Sindümúzeum valamint a magyarszombatfai fazekasház és a haranglábak mellett)

Pityerszeren az eredeti helyükön, falumúzeum formájában őrizték meg és mutatják be az őrségi népi építészet emlékeit. A szer egy pityer nevű madárról kaphatta a nevét, amelyik itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. A skanzen nevezetességei közé tartozik a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, az őrségi parasztporták jellegzetes tartozéka. Ez tulajdonképpen egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör; amely az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Ha a szükség úgy kívánta, a vizét főzésre, vagy mosásra is felhasználták.

Információ:

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Tel.: 06 94 548 034 vagy +36 30 229 3588

Email: tourinform.orseg@gmail.com