2015. január 11., vasárnap

SZALAFŐ-PITYERSZER / Többi képért katt a posztra !


 Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő - Pityerszer
9942 Szalafő, Pityerszer 12.

Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházakból és gazdasági épületekből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják.
Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése.


E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.


Nyitva tartás:
április 1. - november 4., hétfő - vasárnap: 10:00 - 17:00
június 1. - augusztus 31., hétfő - vasárnap: 10:00 - 18:00
Belépőjegy árak:
Felnőtteknek: 650,- Ft/fő
Diákoknak, nyugdíjasoknak: 450,- Ft/fő
Kedvezmények 15 fő feletti csoportok részére:
Felnőtteknek: 550,- Ft/fő
Diákoknak, nyugdíjasoknak: 400,- Ft/fő
Családoknak (2 szülő és min. 2 gyerek): 1400 Ft/család
Fogyatékkal élőknek és 6 éves kor alattiaknak ingyenes.


Szalafő házai szellősen, egymástól kisebb-nagyobb távolságra épültek. Azaz Szalafő is hűen őrzi az Őrség falvaira máig jellemző honfoglalás-kori szeres településszerkezetet. Hét dombon épült, mindegyik dombja egy-egy szer. Ezek neve: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A szerek közül legismertebb a Pityerszer, az ott eredeti állapotukban megőrzött egykori parasztporták miatt. Ez az Őrség egyik leggyakrabban látogatott, legsajátosabb nevezetessége (a veleméri műemléktemplom, a Sindümúzeum valamint a magyarszombatfai fazekasház és a haranglábak mellett)

Pityerszeren az eredeti helyükön, falumúzeum formájában őrizték meg és mutatják be az őrségi népi építészet emlékeit. A szer egy pityer nevű madárról kaphatta a nevét, amelyik itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. A skanzen nevezetességei közé tartozik a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, az őrségi parasztporták jellegzetes tartozéka. Ez tulajdonképpen egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör; amely az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Ha a szükség úgy kívánta, a vizét főzésre, vagy mosásra is felhasználták.
























Információ:
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Tel.: 06 94 548 034 vagy +36 30 229 3588




GYŐR / Többi képért katt a posztra !


Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. A település történelmi magja a mai Káptalandombon jött létre.
A rómaiak Arrabonának hívták Győrt, ez az elnevezés a kelta időkre vezethető vissza.

A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, V. István 1271-ben szabad királyi várossá nyilvánította.
Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost.

A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja.

A város 1594-ben török uralom alá került, ám 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket Győrből. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet.

Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg.

1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek.

 Történelmi belváros

 A Széchenyi tér



A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán































 A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában)







Győr történelmi belvárosának jelentősebb palotái, műemléki lakóházai



  • Altabak-ház: a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóház 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb győri példája
  • Ott-ház: a 18. századi palota kétemeletes homlokzata megtévesztő,a második emeleti rész ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését
  • Napóleon-ház: a kétemeletes copf palota nevezetessége, hogy a kismegyeri csata után itt töltött egy éjszakát Napóleon.
  • Egykori Fekete Sas Fogadó: kétemeletes barokk épület, a Győrre oly jellemző sarokerkéllyel
  • Esterházy-palota: az egyemeletes, sarokerkélyes barokk palota ma a Városi Művészeti Múzeum otthona
  • Vastuskós-ház: kétemeletes kora barokk épület, nevét a sarokerkély alatti vasszögekkel kivert fatörzsről kapta, ma az épületben tekinthető meg a Patkó Imre Gyűjtemény
  • Apátúr-ház: a győri polgári barokk építészet legszebb alkotása, a zárt erkélyes palota Magyarország legrégibb vidéki múzeumának a Xántus János Múzeumnak az otthona
  • Rozália-ház: a festői hatású, barokk stílusú, manzárdtetős épület nevét az erkélyén látható stukkóból mintázott Rozália alakról kapta
  • Zichy-palota: az egyemeletes barokk palota szép sarokerkélye, árkádos udvara és díszes barokk berendezése különösen figyelemre méltó
  • Curia Nobilitaris: a 16. századi kora barokk,toszkán oszlopos loggiás udvarral rendelkező sarokerkélyes lakóház pincéjében született Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia
  • Régi Városháza: a lekerekített sarkú egyemeletes barokk épület szép zárerkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható, az épület ma a Városi Levéltár otthona
  • Magyar Ispita: a XVII. századi épület két piciny udvara a késő reneszánsz legszebb győri emléke, ma itt tekinthető meg a Váczy Péter Gyűjtemény
  • Káptalani zenészek háza: a kétemeletes copf palota helyén állt az első ismert győri városháza
  • Fejérváry-ház: Győr legszebb késő reneszánsz lakóháza
  • Kreszta-ház: a bástyasterűen kiképzett középkori eredetű épület különös formája miatt a győri városkép egyik jellegzetessége, az épület ad otthont a Kovács Margit Gyűjteménynek
  • Torkos-palota: 17. századi kora barokk palota késő reneszánsz toszkán oszlopos udvarral
  • Fruhmann-ház - Cserépkályha-történeti kiállítás



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...