Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. A település történelmi magja a mai Káptalandombon jött létre.
A rómaiak Arrabonának hívták Győrt, ez az elnevezés a kelta időkre vezethető vissza.
A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, V. István 1271-ben szabad királyi várossá nyilvánította.
Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost.
A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja.
A város 1594-ben török uralom alá került, ám 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket Győrből. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet.
Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg.
1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek.
Történelmi belváros
A Széchenyi tér
A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán
A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában)
Győr történelmi belvárosának jelentősebb palotái, műemléki lakóházai
-
Altabak-ház: a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóház 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb győri példája
-
Ott-ház: a 18. századi palota kétemeletes homlokzata megtévesztő,a második emeleti rész ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését
-
Napóleon-ház: a kétemeletes copf palota nevezetessége, hogy a kismegyeri csata után itt töltött egy éjszakát Napóleon.
-
Egykori Fekete Sas Fogadó: kétemeletes barokk épület, a Győrre oly jellemző sarokerkéllyel
-
Esterházy-palota: az egyemeletes, sarokerkélyes barokk palota ma a Városi Művészeti Múzeum otthona
-
Vastuskós-ház: kétemeletes kora barokk épület, nevét a sarokerkély alatti vasszögekkel kivert fatörzsről kapta, ma az épületben tekinthető meg a Patkó Imre Gyűjtemény
-
Apátúr-ház: a győri polgári barokk építészet legszebb alkotása, a zárt erkélyes palota Magyarország legrégibb vidéki múzeumának a Xántus János Múzeumnak az otthona
-
Rozália-ház: a festői hatású, barokk stílusú, manzárdtetős épület nevét az erkélyén látható stukkóból mintázott Rozália alakról kapta
-
Zichy-palota: az egyemeletes barokk palota szép sarokerkélye, árkádos udvara és díszes barokk berendezése különösen figyelemre méltó
-
Curia Nobilitaris: a 16. századi kora barokk,toszkán oszlopos loggiás udvarral rendelkező sarokerkélyes lakóház pincéjében született Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia
-
Régi Városháza: a lekerekített sarkú egyemeletes barokk épület szép zárerkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható, az épület ma a Városi Levéltár otthona
-
Magyar Ispita: a XVII. századi épület két piciny udvara a késő reneszánsz legszebb győri emléke, ma itt tekinthető meg a Váczy Péter Gyűjtemény
-
Káptalani zenészek háza: a kétemeletes copf palota helyén állt az első ismert győri városháza
-
Fejérváry-ház: Győr legszebb késő reneszánsz lakóháza
-
Kreszta-ház: a bástyasterűen kiképzett középkori eredetű épület különös formája miatt a győri városkép egyik jellegzetessége, az épület ad otthont a Kovács Margit Gyűjteménynek
-
Torkos-palota: 17. századi kora barokk palota késő reneszánsz toszkán oszlopos udvarral
-
Fruhmann-ház - Cserépkályha-történeti kiállítás
A népvándorlás korában a környék nem volt lakott hely. A 9. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (lat.: vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.
A 9–12. század között a város története gyakorlatilag ismeretlen. Egyes források alapján e környékre lokalizálható egy Apurig nevű település, aminek névetimológiája alapján egy Apor patak (Apor ügy) nevű vízfolyás melletti lakott hely képzelhető el. A környéken azonban négy jelentős patak is található, a Dera, Bükkös (korábban Bela-voda), Öregvíz (vagy Sztaravoda) és a Sztelin (régebben Pismány patak), ezenkívül az 1872–1884-es harmadik katonai felmérés térképe alapján egy ma már jobbára kiszáradt vízfolyás is jelentős volt, a Dömörkapui patak. Nem eldönthető, hogy az Apor patak melyikkel lenne azonosítható.
A 12. században már a veszprémi püspökség oklevél-kiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először. A pannóniai Ulcisia Castra és a honfoglalás kori település, valamint Apurig és Szent András városa között nem kimutatható településkontinuitás. A 12. századi városmag a korábbi római őrtoronyhoz képest a Bükkös patak másik oldalán települt a ma is meglévő Szent András-templom köré. (Ma Keresztelő Szent János-plébániatemplom.)
A török korban a város elnéptelenedett, egy 17. századi összeírás alapján a városban egyetlen családfő volt, vagyis legfeljebb egy családnyi állandó lakos, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzet jelentette a teljes létszámot.
A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján, mindenekelőtt a mai városközpont szerb kereskedőházai őrzik emléküket. Ezek azonban nem azonosak az eredeti szerb bevándorlók által épített házakkal, a városközpont a 19. század végi térképek alapján még más épületeket tartalmazott.
A szerbekkel együtt jelentős dalmát bevándorlás is volt. A dalmát családok a Szamárhegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. Ebben az utcában még az 1980-as években is kizárólag a dalmát családok leszármazottai éltek. Ma már szétszóródtak a város területén.
Szentendre 1872-ben kapta meg a rendezett tanácsú város jellegét. A városi rang visszavonására sosem került sor, de a török időkben elnéptelenedő terület természetszerűleg nem szerepelt a városok listájában. Az 1690-es évektől a néhány száz fős lakosság lassan gyarapodni kezdett, és 1872-ben érte el azt a szintet, amikor a falusi jelleg helyett ismét a városias jelleg dominált, és mind a közigazgatás, mind a település infrastruktúrája lehetővé tette a várossággal járó előjogok gyakorlását.
A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.
Forrás : http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentendre
A török elől menekülő görög kereskedők a Fő tér és a Duna közti területen telepedtek le. A 17. században fatemplomot építettek, majd 1752-ben épült fel a jelenlegi épület. Minden bizonnyal Mayerhoffer András tervezte, mivel nagy hasonlóság mutatkozik a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, melyeket Mayerhoffer tervezett. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony.
Szentendrei hangulat
Szentendrei hangulat
A törökök elől menekülő görögök, szerbek, dalmátok, bosnyákok többek között Szentendrén telepedtek le. Már Nándorfehérvár (Belgrád) 1521-es eleste után érkeztek szerbek Szentendrére, de nagyobb számban azonban csak 1690 körül telepedtek le. 1696-ban Csarnojevics Arszenije pátriárka kérelmet intézett a Budai Kamarai Adminisztrációhoz, hogy Pesten lakást jelöljenek ki számára és mivel ez nem történt meg, így szentendrei (Izbég) központtal jött létre a Budai Szerb Ortodox Püspökség.
A mai püspöki székesegyház helyén középkori templom állt. A Belgrádból érkezett betelepülők kőből építették fel templomukat, ezért ezt a templomot mind a mai napig Belgrád-székesegyháznak nevezik.
A szentendrei templomok közül négy. Balról jobbra: Péter–Pál-templom, Szent András-templom (ma Keresztelő Szent János-templom), Püspöki templom, Blagovesztenszka
Múzeumok, kiállítások
Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.
Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.
Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri időszaki kiállítóterem, a Skanzen Galéria is található.
A Szentendrei Skanzenben 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala épült meg. A több mint két kilométeres sínpályán a kifejezetten erre a célra felújított, ipari műemléknek számító, Ganz–Jendrassik-féle motorvonat szállítja az utasokat. A 2,2 kilométer hosszú skanzenvasút utoljára az 1930-as években gyártott sínrendszeren tette meg első útját április 8-án. Korhű jegy- és információs rendszerrel működik, s a motorvonat személyzete is autentikus öltözetben fogadja a napi 100-120 utast. A vonalon öt megállót alakítottak ki, így az akadálymentessé tett műemlékvonattal kényelmesen megközelíthetők a skanzen tájházai. A végállomás – egyben a skanzen új bejárati épülete – a monarchia hangulatát idéző mezőhegyesi vasútállomást mintázza.
-
2000 Szentendre, Bogdányi utca 12.
-
Állandó kiállítás anyaga: Ámos Imre és Anna Margit festőművész házaspár képei
-
2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
-
Állandó kiállítás. Barcsay Jenő festőművész munkáit mutatja be.
-
Nyitva tartás: október 1. – március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00–17.00
-
2000 Szentendre, Templom tér 1.
-
Állandó kiállítás
-
Nyitva tartás: október 1. – március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00–17.00
-
2000 Szentendre, Fő tér 6.
-
Állandó kiállítás
A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.
-
2000 Szentendre, Fő tér 21.
-
Állandó kiállítás
Kmetty János alkotásai alkotják az állandó kiállítás anyagát.
-
2000 Szentendre, Ady Endre utca 5.
-
Állandó kiállítás
Korenchy Gábor zenélő gyűjteménye
Mechanikus zenélő szerkezeteket (kintorna stb.) bemutató állandó kiállítás.
-
2000, Szentendre, Fő tér 1.
Kovács Margit Múzeum
A városnak adományozta életművének jelentős részét. Kovács Margit keramikusművész (1902–1977). Az egykori sóház, majd kereskedőház átalakított épületében 1973-ban nyílt meg kiállítása. A mélyen humanista alkotások egyben naiv bájukkal is megragadják a nézőt. Az épület galériáján lakásának egy részletét rekonstruálták.
A hazai ortodox egyházművészet legszebb tárgyi emlékeit, ikonokat, imádságos- és evangéliumos könyveket, ötvös- és textiltárgyakat, művészi fafaragványokat látunk itt, legtöbb 18. századi, de akad 16. századi emlék is.
A Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) a Ferenczy Múzeum kiállító helye, a múzeum gazdag gyűjteményéből folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek.
-
2000 Szentendre, Hunyadi János utca 1.
-
Állandó kiállítás
Az állandó kiállítás anyaga Vajda Lajos életművét tartalmazza.
A budapesti tömegközlekedés múltját és járműveit bemutató kiállítás.
-
2000 Szentendre, Dózsa Gy. út, HÉV-állomás ( A Volán pályaudvar előtt balra )
-
Állandó kiállítás
