A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. június 25., csütörtök
Nagymaros, Hegyes-tető, Julianus-kilátó / Folytatáshoz kattints a posztra !
Ha az idő engedi, a túra folytatható !
2015. február 12., csütörtök
KÉK túra - 1. sz. szakasza / Többi képért katt a posztra !
Írott-kő - Kőszeg - Tömörd - Szeleste - Sárvár, vasútállomás
Túra táv összesen : 69,5 Km.
Az Országos Kék Túra útvonalát szakaszonként is megtehetitek, kinek -
kinek vérmérséklete szerint. Ehhez nyújtanak segítséget az útvonal
térképek !
És ha már ott jársz, nézz körül ! Van látnivaló bőven !
Irottkő a Kőszegi-hegységnek s általában a Dunántulnak legmagasabb emelkedése, 883 m., Vas vármegyében Lékától D-re, Kőszegtől 3 óra alatt érhető el. Tetején a magyar turistaegyesület vasvármegyei és kőszegi osztályai messzelátót építettek. Az I. nevét azon régi időből való felirásból vette, mely a tető szikláin látható. Az I.-től É-felé herceg Esterházy-féle vadászkastély s az u. n. Stajor-házak (erdészlak és majorság) vannak, kedvelt kirándulóhelyek.
Stájerházak
Az első két épületet Kőszeg városa a XVIII. század végén lakóháznak
építette Stájerországból 1770-ben, Mária Terézia Erdőrendtartásának
(erdőtörvényének) kiadása után, a szakszerű erdőgazdálkodás megkezdésére
behívott erdészek számára. Az erdőőrök 1780 tájától egészen 1954-ig
laktak itt, és 1920 után panziót is berendeztek, ahol olcsón árusították
teheneik friss tejét, az abból érlelt sajtot, valamint kenyeret, szalámit és bort.
A vadászlakot 1830-ban Chernel György építette.
A ma is itt álló haranglábat az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdész
hagyományából állították, de a harangja ma Szombathelyen, a
Falumúzeumban található. A haranggal nemcsak az erdőmunkások
munkaidejének elejét és végét jelezték, de olykor az eltévedt turisták
érdekében is megkondították.
1932-ben dr. Stur Lajos anyagi
támogatásával építették fel a dr. Thirring Gusztávról elnevezett
turistaszállót, aminek csak az alapjai maradtak meg.
Óház-tető kilátó
Hétforrás
A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét
kifolyónyílással, amelyek sorban a honfoglaló hét vezér nevét viselik. A
forrás az erdő mélyén, a mai osztrák határ mellett, a régi határsávban
található. A nyolcvanas években még csak külön engedéllyel és
idegenvezetővel volt elérhető. A forrást és környékét 1994-ben és
2008-ban ismét felújították. Vize kitűnő ivóvíz, hőmérséklete 10 °C körüli.
Ma is népszerű kirándulóhely, a kőszegi Szabó-hegyről kb. 2,5 km-es
kényelmes gyalogtúrával közelíthető meg. Az Óház-tetőn egykor állt Óvár
vízellátását biztosította.
Tavasztól a medence alján gyepi
békák élik mindennapjaikat. A patak völgyében apró, barna színű
ökörszemek építik fészküket. A patak sodrásának ellenálló köveken,
tuskókon hegyi billegetők várják rovarvacsorájukat.
Helyi
hiedelem, hogy aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy
kívánsága. A kirándulók számára a forrás közvetlen szomszédságában
asztalokat, padokat állítottak, tűzrakó helyeket alakítottak ki.
A Hétforrásról Kőszeg neves költője, a XVIII. században élt Rájnis
József (1741–1812) is megemlékezik: „Ott amaz hét forrás kelleti vizét”.
Kőszeg
A Kálváriatemplom
A várost a kálvária stációi mentén meredeken ereszkedő földúton érjük el.
Kőszeg
A Rájnis József utcán. Visszatekintés a Kálváriatemplomra.
Pecsételni lehet a vasútállomáson, de mivel ez távol esik az Országos
kéktúra útvonalától, megengedett bármilyen bolt, múzeum, vendéglátóipari
egység pecséteje is, csak a bélyegző lenyomatán szerepelnie kell a
Kőszeg névnek is. Érdemes a Rájnis József utcában lévő Postamúzeumben
kérni bélyegzést, mert az egy nagyon szép díszpecsét.
Tömörd
Az Ablánci malomcsárda
Szeleste - A Festetics-kastély a csodaszép arborétum közepén áll
Távolban, a mezőkön túl feltűnik Bögöt
Útszéli kápolna Csényeújmajorban, nem messze Sárvár határától
Sárvár - A Szent László templom kívülről...
Sárvár - A Szent László templom belülről
Sárvár - A Nádasdy vár.
Sárvár: Nádasdy-kastély
Labels:
Ablánc,
Bögöt,
Csényeújmajor,
Hétforrás,
Irottkő.,
KÉK túra,
kilátó,
Kőszeg,
Magyar,
Magyarország,
Nádasdy-kastély,
Óház-tető,
Sárvár,
Szeleste,
tanösvény,
Tömörd,
Vár
2015. február 1., vasárnap
IRÁNY VITÁNY-VÁR / Többi képért katt a posztra !
A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.
Körtvélyesi erdei temető
A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.
Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.
Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.
A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.
A legkönnyebben az 1. sz. főút mellett, Szárliget közelében található Birkacsárdától lehet megközelíteni. Innen nyugati irányban mintegy 2,5 kilométert kell menni a kék jelzésen a Mária-szakadékon áthaladva (vagy azt a K+ jelzésen kikerülve). Mielőtt a kék jelzés eléri az aszfaltozott erdei utat, közvetlenül jobboldalt van a temető, az út szélén nagy tábla jelzi.
A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.
Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.
A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.
Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.
Labels:
erdő,
Gesztesi-vár,
hegy,
hegység,
kilátó,
kirándulás,
Magyarország,
séta,
Tatabánya,
természet,
török idők,
Vár,
Várgesztes,
Vértes,
Vértessomló,
Vitány
Location:
Tatabányai, Magyarország
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)