A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 25., csütörtök

Nagymaros, Hegyes-tető, Julianus-kilátó / Folytatáshoz kattints a posztra !

Nagymaroson, a Szent Kereszt-templom előtt vezet el az Országos Kék Túra vonala, a templommal szemben, hegynek fel, egy pince mellett indulunk el a jelzéseket követve. Hamarosan balra fordulunk a Nap utcán, majd érdemes egy kis kitérőt tenni jobbra, a meredek lépcsősoron megközelíthető Kálváriához. A domb tetején álló, fehérre festett hangulatos kápolna mellől fantasztikus kilátás nyílik a visegrádi fellegvárra és a Dunára.


Miután visszatérünk eredeti útvonalunkra, a Kálvária, majd a Diófa utcán át hagyjuk el a beépített területet. Utunk, ahogy kiér az utolsó házak közül máris hangulatos erdőben, a Templom-völgyben folytatódik enyhén emelkedve, majd csodaszép bükkösön át, kényelmes tempóban 40 perc alatt felérünk a Szent Mihály-nyeregbe (442 m). Útjelző tábla igazít el, balra a sárga jelzésen, a kilátást nem adó Szent Mihály-hegyre (484 m), ill. a kék barlang jelzésen a nehezen megközelíthető, ámbár káprázatos fekvésű Remete-barlanghoz jutunk.





Mi jobbra tartunk a Kék túra vonalán, jobbról két körbekerített egykori bánya aknát hagyunk el, majd kiérünk az Ürmös-rét nagy tisztására, ahol az összképet az adótorony látványa csökkenti kissé. Visszaérve a fák közé, az út egy kisebb kaptató után felér a Hegyes-tetőre (482 m). A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra.









Ha az idő engedi, a túra folytatható !
A tetőről egy igen erős lejtőn ereszkedünk le a Világos-tér szép tisztására, majd egy távvezetéket többször is keresztezve folytatjuk kényelmes utunkat a Köves-mező felé. Félúton tehetünk egy kis kitérőt a balra nyíló tanösvényen a Büdös-tóhoz. A furcsa nevű kis tavacska a környék legnagyobb vízfelülete, így számos élőlény számára első számú ivóvízforrás. Egy kis vadles is áll itt, ha tengernyi időnk és szerencsénk van, őzeket, szarvasokat is megfigyelhetünk, amikor inni jönnek a tóhoz.
Visszatérve a Kék jelzésre 10 perc alatt kiérünk a Köves-mező (260 m) nagy rétjére. Régebben idáig el lehetett jönni autóval Törökmező felől, ma már csak erdészeti járművek használhatják a betonutat. A nagy lebetonozott placc egy kissé ridegnek hat az egyébként hangulatos tisztáson, az egykor népszerű piknikező helyet egyre ritkábban látogatják, a gondozatlan focipálya is kissé lehangoló, de a rét szélén, a padoktól, a panoráma még mindig elsőrangú a Dunakanyar és Visegrád felé.
A kék jelzés a betonúttal párhuzamosan halad egy darabig, majd hamarosan jobbra hagyjuk el, a zöld ∆ jelzést követve. Ösvényünk először szintben, majd egyre meredekebben halad felfelé először a Kapu-hegyre (306 m), majd a Gubacsi-hálás (360 m) csúcsára. A csúcsról a növényzet miatt korlátozott a kilátás, de ahogy lefelé tartunk, egyre jobban ritkulnak a fák, és kitárul a csodálatos panoráma, lábunk alatt Nagymaros, pont előttünk Visegrád. Meredeken ereszkedünk le a hegyoldalban, végig élvezve a fantasztikus kilátást, pár perc múlva egy kereszteződéshez érünk, ahol jobbra fordulunk a piros jelzésen Nagymaros felé. 10 perc enyhe lejtővel elhagyjuk az erdőt, beérünk a szőlők, gyümölcsösök közé, majd az aszfaltossá váló úton érünk le a házak közé.
A piros jelzés végig vezet a Rákóczi utcán kiindulási pontunkhoz, a templomhoz. A Nagymaros szélén fekvő temető mellett megyünk el, érdemes benézni a szépen gondozott sírkertbe, ahonnan szép kilátás nyílik a szemben fekvő visegrádi várra. A temetőtől 15 perc sétával érjük el a templomot.



2015. február 12., csütörtök

KÉK túra - 1. sz. szakasza / Többi képért katt a posztra !

Írott-kő - Kőszeg - Tömörd - Szeleste - Sárvár, vasútállomás
Túra táv összesen : 69,5 Km.
Az Országos Kék Túra útvonalát szakaszonként is megtehetitek, kinek - kinek vérmérséklete szerint. Ehhez nyújtanak segítséget az útvonal térképek !
És ha már ott jársz, nézz körül ! Van látnivaló bőven !

 

 

Irottkő a Kőszegi-hegységnek s általában a Dunántulnak legmagasabb emelkedése, 883 m., Vas vármegyében Lékától D-re, Kőszegtől 3 óra alatt érhető el. Tetején a magyar turistaegyesület vasvármegyei és kőszegi osztályai messzelátót építettek. Az I. nevét azon régi időből való felirásból vette, mely a tető szikláin látható. Az I.-től É-felé herceg Esterházy-féle vadászkastély s az u. n. Stajor-házak (erdészlak és majorság) vannak, kedvelt kirándulóhelyek

 Stájerházak
Az első két épületet Kőszeg városa a XVIII. század végén lakóháznak építette Stájerországból 1770-ben, Mária Terézia Erdőrendtartásának (erdőtörvényének) kiadása után, a szakszerű erdőgazdálkodás megkezdésére behívott erdészek számára. Az erdőőrök 1780 tájától egészen 1954-ig laktak itt, és 1920 után panziót is berendeztek, ahol olcsón árusították teheneik friss tejét, az abból érlelt sajtot, valamint kenyeret, szalámit és bort.

A vadászlakot 1830-ban Chernel György építette.

A ma is itt álló haranglábat az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdész hagyományából állították, de a harangja ma Szombathelyen, a Falumúzeumban található. A haranggal nemcsak az erdőmunkások munkaidejének elejét és végét jelezték, de olykor az eltévedt turisták érdekében is megkondították.

1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával építették fel a dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszállót, aminek csak az alapjai maradtak meg.

Óház-tető kilátó

 Hétforrás
A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, amelyek sorban a honfoglaló hét vezér nevét viselik. A forrás az erdő mélyén, a mai osztrák határ mellett, a régi határsávban található. A nyolcvanas években még csak külön engedéllyel és idegenvezetővel volt elérhető. A forrást és környékét 1994-ben és 2008-ban ismét felújították. Vize kitűnő ivóvíz, hőmérséklete 10 °C körüli.

Ma is népszerű kirándulóhely, a kőszegi Szabó-hegyről kb. 2,5 km-es kényelmes gyalogtúrával közelíthető meg. Az Óház-tetőn egykor állt Óvár vízellátását biztosította.

Tavasztól a medence alján gyepi békák élik mindennapjaikat. A patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A patak sodrásának ellenálló köveken, tuskókon hegyi billegetők várják rovarvacsorájukat.

Helyi hiedelem, hogy aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága. A kirándulók számára a forrás közvetlen szomszédságában asztalokat, padokat állítottak, tűzrakó helyeket alakítottak ki.

A Hétforrásról Kőszeg neves költője, a XVIII. században élt Rájnis József (1741–1812) is megemlékezik: „Ott amaz hét forrás kelleti vizét”.

 Kőszeg
A Kálváriatemplom

A várost a kálvária stációi mentén meredeken ereszkedő földúton érjük el.

 Kőszeg
A Rájnis József utcán. Visszatekintés a Kálváriatemplomra.

Pecsételni lehet a vasútállomáson, de mivel ez távol esik az Országos kéktúra útvonalától, megengedett bármilyen bolt, múzeum, vendéglátóipari egység pecséteje is, csak a bélyegző lenyomatán szerepelnie kell a Kőszeg névnek is. Érdemes a Rájnis József utcában lévő Postamúzeumben kérni bélyegzést, mert az egy nagyon szép díszpecsét.

 Tömörd

Az Ablánci malomcsárda

Szeleste - A Festetics-kastély a csodaszép arborétum közepén áll 

 
Távolban, a mezőkön túl feltűnik Bögöt

 
Útszéli kápolna Csényeújmajorban, nem messze Sárvár határától

 
Sárvár - A Szent László templom kívülről...

 
Sárvár - A Szent László templom belülről

 
Sárvár - A Nádasdy vár.

 
Sárvár: Nádasdy-kastély

 

2015. február 1., vasárnap

IRÁNY VITÁNY-VÁR / Többi képért katt a posztra !

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.


Körtvélyesi erdei temető


A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.

Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.

Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.

A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.

 A legkönnyebben az 1. sz. főút mellett, Szárliget közelében található Birkacsárdától lehet megközelíteni. Innen nyugati irányban mintegy 2,5 kilométert kell menni a kék jelzésen a Mária-szakadékon áthaladva (vagy azt a K+ jelzésen kikerülve). Mielőtt a kék jelzés eléri az aszfaltozott erdei utat, közvetlenül jobboldalt van a temető, az út szélén nagy tábla jelzi.




 A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

 Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.


A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.

Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.










Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...