A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öreg-kő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öreg-kő. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. október 14., vasárnap

KŐRŐL-KŐRE A GERECSÉBEN / Folytatás a posztban

  A Gerecse egyik eldugott településére, Bajótra mentünk ma.
 Az ősidők óta lakott kis települést alig volt módunk szemrevételezni, mert az útvonal vezetése és a hosszú lépteink miatt gyorsan elhagytuk a falut.
  
  Szerencsénkre még ezzel a gyors látogatással is volt módunk megnézni Bajót legfőbb nevezetességét, a 13. században épült templomot. Falai egykoron egy vár részét is képezték, melyet még a spanyol származású Bajóti Simon ispán építtetett, aki az első írásos feljegyzések szerint a település és a környék birtokosa volt. A templom az évszázadok során átélt háborúkat és tűzvészt is. Legutóbbi felújítására a 90-es években került sor, és azóta már az orgonáját is újjáépítették.
  
 Bajót híres temploma
  

 Bajótot meredek kaptatókkal hagytuk el, és ezzel megkezdtük az emelkedést a híres bajóti Öreg-kőre. Ez a látványos vidék nemcsak a turisták kedvence, hanem a régészek lelőhelye, a barlangászok kutatóhelye, a geológusok tereptan helyszíne, a falmászók gyakorlóhelye. Egyszóval a kövek itt mindenki számára nyújtanak valamit. Olyanoknak is, akik kutatják, azoknak is, akik csak gyönyörködnek benne, vagy éppen csak sportolásra használják.
   

  
  Az Öreg-kő egy 375 méter magas hegy a Gerecsében, Bajót községnél. A hegy természetvédelmi terület, dachsteini mészkőből áll. Jellemzője a dolomitos sziklagyep, egyedül itt fordul elő a fürtvirágzatú szirti ternye, és más ritka növények, például a rozsdabarna pikkelyharaszt, magyar gurgolya és a sziklai perje.
Itt fészkel a erdei fülesbagoly és a kerecsensólyom, barlangjai állandó és alkalmi telelő- és szálláshelyei a denevéreknek.
A fokozottan védett Jankovich-barlang a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalában, 346 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, a Dunántúl egyik fontos ősrégészeti lelőhelye. Szabadon látogatható.
Az Öreg-kő hegy alatti földúton hamar eljutunk a szikla alatti pihenőhelyre. Innen vezet fel a kék barlang jel a Jankovich-barlanghoz és az Öreg-kő tetejére.










 Lenyűgöző ez a természetes menedék, mely egykoron az ősember otthona is volt, és amelyet ma Jankovich-barlangnak neveznek. Az 1911-es ásatások idején előkerült paleolit leletek egyedülállóságát jelzi, hogy azok saját kultúrát képviselnek (jankovichi kultúra), de más szempontból is rendkívüli a lelőhely. A tágas, de mindössze 35 méter hosszú barlang védettséget élvez, ennek ellenére bárki szabadon látogathatja. 20 méter magas csarnokában egy 7×7 méteres, felszínre vezető kürtő nyílik, a betörő fény pedig különös atmoszférát kölcsönöz az üregnek.
  


 A terem végében, annak bal oldalán egy sokkal szűkösebb és sötétebb járatba ereszkedhetünk le, ahol a szag és a jellegzetes hangok árulkodnak a barlang jelenlegi lakóiról. Ezeket a denevéreket még a kőről-kőre népes túrahada sem zavarta meg nappali szunyókálásukban. Igaz, némelyik példány a lámpák fényére panaszos cicergéssel reagált, mintha csak félálomból azt üzente volna: hagyjatok minket aludni!
Itt, egymáshoz közel több üreget is találunk, melyek közül mi ezúttal csak kettőt néztünk meg.








Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...