2016. március 15., kedd

Ez már a tavasz, semmi kétség / Többi képért kattints a posztra
























Munkálatok a Vértessomlói Vitányvárnál / Képekért kattints a posztra

 A vár története
A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.
Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.
A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.
Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.
A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.
A Vértes hegygerincén húzódó, az eredetileg a tatárjárás után, a 13. század végén épült Vitányvár több mint négyszáz éve áll romosan, amióta az osztrák seregek 1597-ben felrobbantották, hogy az ne kerülhessen többé a törökök kezére. Az erdő az elmúlt évszázadok alatt teljesen benőtte az ősi tornyokat, falakat, a vadregényes terület ma közkedvelt kirándulóhely.

Régészeti kutatás a várban nem oylan rég indult meg, műemléki helyreállítást soha sem végeztek benne, viszont a környezetét karbantartják, növényzettől rendszeresen tisztítják. A vár történetének részletes, modern történeti feldolgozása rendelkezésre áll. A felmérés alapján lehetőség van a digitális elméleti rekonstrukcióra. A projekt lehetőséget ad a középkori várromok 3D digitális felmérésére, és a felmérések régészeti, műemlékvédelmi, építészeti és építészettörténeti hasznosítási módszereinek kidolgozására. A projekt eredményei bemutathatóak a visegrádi múzeum által tervezett középkori várak című kiállításban és publikálhatók a kiállításhoz kapcsolódó katalógusban. A projekt eredményei jól hasznosíthatóak középkori várromok műemléki helyreállításai során.























2016. március 6., vasárnap

Tavaszi gyógynövények 1/ Folytatáshoz kattints a posztra

Megújul a természet, újratölti a patikáját is. Íme öt tavasszal begyűjtött gyógynövény. Fontos tisztázni, hogy a növény mely részét milyen célra gyűjtik, mert előfordul, hogy egy adott növény különféle részeit más-más célból lehet felhasználni. Például a galagonya virágos hajtásvégét tavasszal gyűjtik, termését pedig ősszel, amikor „izzik a galagonya”.

 Medveszőlő

A legrégebben ismert és legelterjedtebben használt húgyúti fertőtlenítő. Kínában történő alkalmazásáról Marco Polo tudósított először, de használták az észak-amerikai indiánok is. Örökzöld cserje, magyar nevét piros bogyóiról kapta, mely a medvéken kívül más állatok és az ember táplálékául is szolgált. De nem ezt a bizonyos bogyót, hanem a növény levelét gyűjtik gyógyászati célra. Hatóanyaga bizonyított baktériumellenes hatással rendelkezik, a húgyúti fertőzések több mint 80 százalékát okozó E. coli baktérium ellen is hatékony. A fertőzés kezdetén elkezdett terápia 2-3 napon belül eredménnyel jár.
medveszolo

Csalángyökér

A csalán gyökerét tavasszal gyűjtik, a föld feletti részét egész évben. Többféle hatóanyagot is tartalmaz, ezek egyike megakadályozza a prosztatasejtek túlzott szaporodását, egy másikuk gyulladáscsökkentő hatású, harmadik vizelethajtó. A csalángyökér modern, úgynevezett kettős vak vizsgálatokkal is bizonyítottan csökkenti a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás okozta tüneteket. Biztos hatás elérése érdekében kb. fél éves kezelés javasolt. A csalán levelei gyulladáscsökkentő, vizelethajtó hatással rendelkeznek.

Vérehulló fecskefű

Sárga virágú, hazánkban is előforduló növény. Neve arra utal, hogy a fecskék érkezésekor kezd virágozni, és távozásukkor hervad el. Legáltalánosabban szemölcsellenes hatása miatt ismert, virágos hajtását használják. A tejnedvvel történt ecsetelés után néhány nappal a szemölcs elsorvad. Ugyanilyen elterjedten használják ezen kívül epepanaszok, görcsök, puffadás csökkentésére. Epehajtó hatása klinikailag is bizonyított, epeút-elzáródás esetén használata ellenjavallt.

Vérehulló fecskefű szára (forrás: en.wikipedia)

 Feketenadálytő-gyökér

A fekete nadálytő látványos rózsaszín vagy bíbor virágokkal rendelkezik, de a gyógyászatban tavasszal gyűjtött gyökerét hasznosítják. Zúzódások, csonttörések gyógyítására használta a népi gyógyászat, erre utal a forrasztófű elnevezés is. Vizsgálatokban fájdalomcsillapító, vizenyőcsökkentő és sejtregeneráló hatását igazolták. Legjelentősebb hatóanyaga az allantoin, melyet a felfedezése óta mind a kozmetikai ipar, mind a gyógyászat használ. Mivel a növény mérgező hatóanyagot (pirrolizidin) is tartalmaz, szájon át és nyílt seben nem alkalmazható, viszont rándulások, izomfájdalmak kezelésében egyenértékű lehet a szintetikus gyógyszereket tartalmazó gélekkel. Véraláfutások felszívódását is gyorsíthatjuk a használatával. A pirrolizidin-származékok kismértékben a bőrön át is felszívódhatnak, ezért olyan terméket érdemes választani, amelyen feltüntetik a pirrolizidin-alkaloid mennyiségét.

Galagonya

A galagonyát vesekőre, emésztési panaszokra, menstruációs görcsökre is használták, de jelentős és bizonyított hatása szívelégtelenségben van. Segíti a szívizom működését, a koszorúerek véráramlását és ritmuszavar ellenes hatással is rendelkezik. Csökkenti a szív oxigénigényét, ami rendkívül fontos a már károsodott, szűkült koszorúerek esetén. Csökkenti a koleszterin és trigliceridszintet. Egy vizsgálatban bebizonyították, hogy jelentősen növeli a szívelégtelenségben szenvedők fizikai terhelhetőségét a galagonya-kivonatot nem kapó csoporthoz viszonyítva.

Tavaszi gyógynövények 2 Folytatáshoz kattints a posztra

Kankalin
(Primula veris)


A tavasz beköszöntét hirdeti a tavaszi kankalin (Primula veris) is. Neve a latin „primus” szóból ered, mely elsőt jelent. Élénksárga virágait, melyben öt narancsszínű folt található, gyógynövényként gyűjtik, köptető hatású. Könnyen összetéveszthető a védett sudár kankalinnal (Primula elatior), mely védett, ezért nem szedhetünk belőle.

Odvas keltike
(Corydalis cava)


Szintén a tavasz eljöveteléről tanúskodik az odvas keltike (Corydalis cava), mely lilás vagy sárgásfehér virágaival nagy, kellemesen illatos szőnyeget alkot. A helybeliek népiesen konyik-nak nevezik, nem gyűjtjük.


Pásztortáska
(Capsella bursa-pastoris)


pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) virágos hajtásai gyűjtésének is ilyenkor van a szezonja. A belőle készítetttinktúra külsőleg gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító.


Tyúkhúr
(Stellaria media)


Olykor már a hó alól is kikandikál apró, fehér színű virágaival a tyúkhúr (Stellaria media). Virágzáskor gyűjtjük föld feletti hajtását.Teáját a népi gyógyászat koleszterincsökkentésre használja. Nyers hajtásai salátaként is fogyaszthatók, C-vitamint is tartalmaznak.


Gyermekláncfű
(Taraxacum officinale)


Szintén fogyaszthatók salátaként is a gyermekláncfű(Taraxacum officinale) zsenge levelei. A keserűanyagot is tartalmazó levelek étvágyjavító, emésztést serkentő hatásúak, sok C-vitamint tartalmaznak.

Illatos ibolya
(Viola odorata)


Nem múlhat el tavasz az illatos ibolya (Viola odorata) nélkül. Szívesen gyűjtöttük csokorba gyermekként édesanyának, nagymamáknak. A növény valamennyi része tartalmaz szaponinokat, emiatt köptető hatású.

Ösztörűs veronika
(Veronica chamaedrys)


A tavaszi rétek, mezők kedves, kék virágú növénye azösztörűs veronika (Veronica chamaedrys). Virágzásban gyűjtjük, egyik összetevője Gyuri bácsi ereinket támogató teakeverékének. Mezei csokrot nem érdemes azonban kötni belőle, mert virágai nagyon hamar lepotyognak.

Galagonya
(Crataegus monogyna, Crataegus laevigata)


Az óvodai mondókából ismerős galagonya tavasszal bontja virágait. Egyaránt gyűjtjük az egybibés (Crataegus monogyna) és a cseregalagonya (C. laevigata) virágos hajtásait.

Amikor csak tehetik, tegyenek nagy sétákat tavasszal is, élvezzék az ébredő természet illatát, üdítse testüket, lelküket!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...