2015. június 25., csütörtök

Nagymaros, Hegyes-tető, Julianus-kilátó / Folytatáshoz kattints a posztra !

Nagymaroson, a Szent Kereszt-templom előtt vezet el az Országos Kék Túra vonala, a templommal szemben, hegynek fel, egy pince mellett indulunk el a jelzéseket követve. Hamarosan balra fordulunk a Nap utcán, majd érdemes egy kis kitérőt tenni jobbra, a meredek lépcsősoron megközelíthető Kálváriához. A domb tetején álló, fehérre festett hangulatos kápolna mellől fantasztikus kilátás nyílik a visegrádi fellegvárra és a Dunára.


Miután visszatérünk eredeti útvonalunkra, a Kálvária, majd a Diófa utcán át hagyjuk el a beépített területet. Utunk, ahogy kiér az utolsó házak közül máris hangulatos erdőben, a Templom-völgyben folytatódik enyhén emelkedve, majd csodaszép bükkösön át, kényelmes tempóban 40 perc alatt felérünk a Szent Mihály-nyeregbe (442 m). Útjelző tábla igazít el, balra a sárga jelzésen, a kilátást nem adó Szent Mihály-hegyre (484 m), ill. a kék barlang jelzésen a nehezen megközelíthető, ámbár káprázatos fekvésű Remete-barlanghoz jutunk.





Mi jobbra tartunk a Kék túra vonalán, jobbról két körbekerített egykori bánya aknát hagyunk el, majd kiérünk az Ürmös-rét nagy tisztására, ahol az összképet az adótorony látványa csökkenti kissé. Visszaérve a fák közé, az út egy kisebb kaptató után felér a Hegyes-tetőre (482 m). A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra.









Ha az idő engedi, a túra folytatható !
A tetőről egy igen erős lejtőn ereszkedünk le a Világos-tér szép tisztására, majd egy távvezetéket többször is keresztezve folytatjuk kényelmes utunkat a Köves-mező felé. Félúton tehetünk egy kis kitérőt a balra nyíló tanösvényen a Büdös-tóhoz. A furcsa nevű kis tavacska a környék legnagyobb vízfelülete, így számos élőlény számára első számú ivóvízforrás. Egy kis vadles is áll itt, ha tengernyi időnk és szerencsénk van, őzeket, szarvasokat is megfigyelhetünk, amikor inni jönnek a tóhoz.
Visszatérve a Kék jelzésre 10 perc alatt kiérünk a Köves-mező (260 m) nagy rétjére. Régebben idáig el lehetett jönni autóval Törökmező felől, ma már csak erdészeti járművek használhatják a betonutat. A nagy lebetonozott placc egy kissé ridegnek hat az egyébként hangulatos tisztáson, az egykor népszerű piknikező helyet egyre ritkábban látogatják, a gondozatlan focipálya is kissé lehangoló, de a rét szélén, a padoktól, a panoráma még mindig elsőrangú a Dunakanyar és Visegrád felé.
A kék jelzés a betonúttal párhuzamosan halad egy darabig, majd hamarosan jobbra hagyjuk el, a zöld ∆ jelzést követve. Ösvényünk először szintben, majd egyre meredekebben halad felfelé először a Kapu-hegyre (306 m), majd a Gubacsi-hálás (360 m) csúcsára. A csúcsról a növényzet miatt korlátozott a kilátás, de ahogy lefelé tartunk, egyre jobban ritkulnak a fák, és kitárul a csodálatos panoráma, lábunk alatt Nagymaros, pont előttünk Visegrád. Meredeken ereszkedünk le a hegyoldalban, végig élvezve a fantasztikus kilátást, pár perc múlva egy kereszteződéshez érünk, ahol jobbra fordulunk a piros jelzésen Nagymaros felé. 10 perc enyhe lejtővel elhagyjuk az erdőt, beérünk a szőlők, gyümölcsösök közé, majd az aszfaltossá váló úton érünk le a házak közé.
A piros jelzés végig vezet a Rákóczi utcán kiindulási pontunkhoz, a templomhoz. A Nagymaros szélén fekvő temető mellett megyünk el, érdemes benézni a szépen gondozott sírkertbe, ahonnan szép kilátás nyílik a szemben fekvő visegrádi várra. A temetőtől 15 perc sétával érjük el a templomot.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...