2015. január 11., vasárnap

VÁCRÁTÓTI ARBORÉTUM / Többi képért katt a posztra !


A Géczy család 1846-ig tartó földbirtokosságának idejéből származik. Valószínűleg egy egyszerű, átlagos angolkert lehetett itt, a Sződ-Rákos patak baloldali völgybevágódásának lankáin, olyan mint a többi középnemesi kastély parkja a XIX. század elején. Az 1842-es katonai térképen már jól látható a kert kacskaringós útrendszerrel, tóval, tisztásokkal, nagyjából a mai kert méretének megfelelően.




Többszöri tulajdonosváltást követően 1871-ben döntő esemény történt a kert története szempontjából, Vigyázó Sándor vásárolta meg a birtokot összes felszerelésével, állatállományával, ingóságaival együtt. Vigyázó Sándor (1825-1921) széles látókörű, szigorú erkölcsű, nagyszerű hazafi volt s nem ő volt az egyetlen főrendi társai között. Hatalmas vagyonát tovább növelte felesége, Podmaniczky Zsuzsanna hozománya is. Három gyermekük született. A legidősebb közülük, Josefa, ahhoz Bolza Pál grófhoz ment feleségül, aki a nagybátyjáról Pepi-kertnek elnevezett szarvasi arborétum megálmodója és felvirágoztatója volt.

















Vigyázó Sándor haza kívánkozott, ezért új birtokán levő régi kastélyt eklektikus stílusban átépítette és méltóképpen bebútoroztatta. A nagyműveltségű birtokos nagyon szerette a természetet is, fiatal korában végig látogatta Nyugat-Európa számos jelentős parkját. Rátóti kastélykertjének átalakítására a legjobb hazai kerttervezőt, a József főhercegnek is dolgozó, hírneves Jámbor Vilmost hívta meg. Néhány évtized alatt Band Henrik főkertész irányítása mellett, óriási költségekkel létrejött a kor stílusának megfelelő szentimentális tájképi kert, pontosan a mai kert kiterjedésén. Ennek stíluselemeit (tagolt felszín, tórendszer, mesterséges vízesés, tágas tisztások, nagy nyiladékok szélükön különleges színű vagy alakú fákkal stb.) és a múlt felé forduló, historizáló életérzést kifejező kerti építményeket (vízimalom, műrom, sziklaalagút) mindmáig láthatjuk.





A kerten átfolyó Sződ-Rákos patak vízének felhasználásával, hatalmas földmunkával a meglévő tó felhasználásával összefüggő tórendszert alakítottak ki. A kitermelt nagymennyiségű földdel a lankás domboldalakat még változatosabbá tették. A Vác fölötti Naszály hegyből több éven át szekerekkel szállították a kert építéséhez szükséges többmázsás köveket, s természetesnek tűnő sziklás oldalakat alakítottak ki. A kert romantikus hangulatának fokozására a patak partjára 1890-ben vízimalmot építettek. A Sziklás-tó feletti keskeny szurdokvölgyben mesterséges vízesést létesítettek, 1904-ben pedig felépült a szigeten a gótikus stílust utánzó műrom. A XIX. század végére pedig már hódított az új kertstílus az ún. gyűjteményes (dendrológiai) kert, amely minél több egzótát felvonultató, de esztétikus kialakítású élőnövény gyűjtemény volt. Ez a gyűjtemény szolgáltatta a mai botanikus kert alapját.



Belépőjegyek ára 2014. március 1-jétől a következők szerint változik:
Április 1-től Október 31-ig:
Felnőtt egyéni 900.-Ft/fő
Felnőtt csoport (15 fő vagy több) 600.-Ft/fő
Gyermek és fiatal (18 éves korig) egyéni, és nyugdíjas egyéni 450.-Ft/fő
Gyermek és fiatal csoport (15 vagy több fő) kísérőkkel és nyugdíjas csoport 400.-Ft/fő
Nagycsaládos kedvezmény (igazolvánnyal) - 3 vagy több 18 éven aluli gyermek és két szülő számára 300.-Ft/fő
Felnőtt bérlet 5000.-Ft
Diák (6-18 év) és nyugdíjas bérlet 3000.-Ft
Nagycsaládos (2 felnőtt+3 gyerek) bérlet 6000.-Ft
November 1-től Március 31-ig:
Felnőtt egyéni 800.-Ft/fő
Felnőtt csoport (15 fő vagy több) 500.-Ft/fő
Gyermek és fiatal (18 éves korig) egyéni, és nyugdíjas egyéni 390.-Ft/fő
Gyermek és fiatal csoport (15 vagy több fő) kísérőkkel és nyugdíjas csoport 320.-Ft/fő
Nagycsaládos kedvezmény (igazolvánnyal) - 3 vagy több 18 éven aluli gyermek és két szülő számára 300.-Ft/fő
Felnőtt bérlet 5000.-Ft
Diák (6-18 év) és nyugdíjas bérlet 3000.-Ft
Nagycsaládos (2 felnőtt+3 gyerek) bérlet 6000.-Ft


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...