2015. január 10., szombat

KOMÁROMI ERŐDRENDSZER 1./ Többi képért katt a posztra !


A MONOSTORI ERŐD
Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik.


Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia provincia fennállása alatt vált. A birodalom dunai határa, a "limes romanus" mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű; várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa, 500-600 fő védett.

A Római Birodalom bukása után, az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok váltották fel a X. század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál.

Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV. században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A mohácsi csatavesztés után a vár a Habsburgok birtokába került. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését. Az ún. Öregvár tervét 1550 körül az olasz Pietro Terbosco készítette el. A  vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvárrendszerben. 1585-ben a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek.

A szabadságharc leverése után az osztrákok - a korábbi terveknek megfelelően - újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy  szükség van a Duna jobb partján olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket, és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.

Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.







HADITECHNIKAI PARK
Az udvaron elhelyezett lokátoros kocsik, tarackok és légvédelmi ágyúk a hidegháború fegyverkezéséből adnak ízelítőt. A hidegháborús fegyverek és járművek sorából kilóg a Kenyérmúzeum bejáratánál elhelyezett M.1901 típusú, Manfred Weiss művekben gyártott hordozható tábori kemence.




SÜTŐIPARI EMLÉKTÁR / KENYÉRMÚZEUM
Az eredetileg gabonaraktárként működő termek adnak helyet a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Monostori Erőd közös kiállításának, amely hazánk sütőipari értékeit  mutatja be  kronológiailag, és  főbb tájegységek szerint.
Márciustól novemberig látogatható.












LŐOKTATÓ TEREM
A kisebb, Keleti bástyából az első világháborút követően a magyar honvédség  lőoktató termet alakított ki. Itt oktatták a tisztek - a falakra festett katonai ábrák segítségével - a helyes célzásra és a fegyver karbantartására a katonákat. A kizárólag tárlatvezetéssel látogatható terem kora, ritkasága és különleges falfestményei miatt Európában is egyedülálló.
Tárlatvezetéssel látogatható.






A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika - ezen belül a tüzérségi eszközök - fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.




http://www.erod.hu/informacio/monostori-erod

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...