2015. január 20., kedd

IRÁNY A HALÁSZBÁSTYA


Budapest és az ország legismertebb, a városképet legjobban meghatározó építménye a Budai Vár Halászbástyája.
Akár a budai, akár a pesti oldalról tekintünk a fővárosra, a Halászbástya mindig fontos hangsúlyt kap az elébünk táruló panorámában.
A Budai Vár megalapítása óta ez a várfalszakasz igen fontos szerepet játszott a város életében: a királyi székhely és az alatta húzódó Halász- (Vízi-) város védelmét látta el.
A bástyába vezetett az a kis kapu, melyen át a Duna-partról a halászok feljártak a budai halpiacra, és ahol 1541-ben a német csapatok a Várba feljutottak a városi tanács árulása folytán. Ezen keresztül kísérelte meg 1456-ban Hunyadi László a menekülést a fogságból.
A bástya alatt bújik meg a Szent Mihály kápolna, melyet először 1443-ban említenek.
A XVIII. században az osztrák katonai igazgatás korszerűsítette a várfalat, mely így többszörösen tört vonalvezetésével és magas falaival alkalmas volt arra, hogy a tüzérség kölcsönösen védje a hozzá kapcsolódó falszakaszokat.
Nevét a hagyomány szerint a védelmét ellátó budai halászokról kapta - sokkal inkább valószínű, hogy az alatta elterülő Halászvárosról nevezték el.


















I. kerület, Vár Vár
Budapest 1014
Hungary
47° 30' 6.264" N, 19° 2' 6.6444" E
A Halászbástya megtekintése ingyenes, viszont, ha fel akarunk menni a tornyokat összekötő területekre, az pénzbe kerül, melynek díja: 330 Ft (gyerekeknek 165 Ft). Cserébe csodálatos panorámában gyönyörködhetünk.





A Szent István szobor köré, Schulek eredeti elképzelése szerint fedett kupolacsarnok tartozott volna, ám költségvetési okok miatt egy szabadon álló szobor került elhelyezésre, a három oldalról folyosókkal zárt déli udvarrész közepén. A szobor elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérte fel, aki 1898-ban kezdte el a szobor mintázását és 1903-ban fejezte be. A szobor öntését és elhelyezését követően, annak ünnepélyes leleplezése 1906. május 21-én történt meg. Az avatás délelőttjén, a Mátyás-templomban ünnepi misét celebrált dr. Nemes Antal pápai prelátus és budavári plébános, majd a mise után kivonult mindenki a szobor köré, és Stróbl Alajos intésére hullott le a lepel. A főpap körbejárta a szobrot és beszentelte. A lepel ekkor visszakerült. Háromnegyed egykor jelentek meg a kormány tagjai: Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert, Darányi Ignác, gróf Zichy János és Jekelfalussy Lajos, végezetül egy órakor, harangzúgás közepette megérkezett maga a király is, és megkezdődött a hivatalos ceremónia








Szentháromság tér 2. I. kerület,
Budapest 1014
Hungary
47° 30' 6.0696" N, 19° 2' 3.6024" E
Telefon: 
1/355-5657
Irányár: 
600
A Nagyboldogasszonyról elnevezett budavári főtemplom, vagy közhasználatú nevén Mátyás-templom története teljesen összefonódott királyaink egykori székhelyének, Buda városának történetével.
Építésének idejét a XIII. század 50-es 60-as éveire tehetjük.
A gótikus stílusban épült templom ekkor már nagy számban itt letelepült német polgárság plébániája volt.
Mátyás királlyá választása után 1458-ban a Nagyboldogasszony-templomban tartották az ünnepélyes hálaadó istentiszteletet, és ugyancsak itt tartották meg Mátyás mindkét esküvőjét is.
1541-ben, a török megszállás alatt mecsetté alakították, belső berendezését, oltárait, szobrait eltávolították, a falfestményeket lemeszelték.
A 145 évig tartó török uralom megszűnése után először a ferencesek, majd a jezsuiták kapták meg, akik a gótikus épületet barokk stílusban rendezték be.
A templom középkori boltozata, falai a XIX, század második felére olyan rossz állapotba kerültek, hogy renoválásuk feltétlenül szükségessé vált. 1873-tól 1896-ig tartott az újjáépítés Schulek Frigyes irányítása mellett.
Ma már csak a főfalak magja, a hajók pillérei, a déli torony alsó, négyszögű része, valamint a déli, úgynevezett Mária-kapu néhány részlete hitelesen középkori eredetű.
A főszentély előtt, jobb kéz felől van a lejárat a kriptába, melyet egyházművészeti kiállításnak rendeztek be. Különböző korokból származó egyházművészeti tárgyakat, ereklyetartókat, kelyheket, gazdagon hímzett miseruhákat, a templom történetével kapcsolatos különböző emléktárgyakat láthatunk itt.

A Mátyás-templomban lezajlott királyi koronázásokra emlékeztet a Szent Korona másolata.
Nagyszerű akusztikája miatt a Mátyás templom számos komolyzenei hangverseny színhelye is.







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...