2015. január 11., vasárnap

ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK 1./ Többi képért kattints a posztra

Feldebrő Árpád-kori temploma

"A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült."

Ócsa, Árpád-kori templom

A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása.

Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusban épült temploma a rend előírásainak megfelelően a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, koragótikus stílusban. A kolostor, hasonlóan a többi premontrei prépostsághoz, a XV. századra fokozatosan elnéptelenedett, majd 1541-re egyre romosabb állapotba került.

A török időkben mecsetként használták. 1560-ban a reformátusok vették át, és használták annak épen álló részeit. A XVIII. század elején a templom még mindig fedetlen. Változás csak az 1770-es években következett be, a településen újjáéledő katolikusság a templom köveit szerette volna felhasználni saját temploma építéséhez. Ennek elkerülésére 1773-tól 1777-ig gróf Teleki József támogatásával a református egyházközség rendbe hozatta az épületet, új fedélszéket és mennyezetet építettek, valamint új karzatot és szószéket készítettek. A szentélyboltozatok meghagyásával, de a főfalak jelentős megemelésével a keleti oldalon is átépítéseket végeztek. A felszentelésre 1777-ben került sor. A XIX. század végén - a XX. század elején több ízben is folytak helyreállítási munkálatok, többek között újraépítették a szentélyboltozatokat, a nyugati tornyokat egy emelettel megemelték. Az utolsó műemléki kutatásra és helyreállításra 1990 és 1995 között került sor.

A templomra stílusában nagy hatással volt az esztergomi királyi kápolna. Háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati oldalán két toronnyal. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek, belül félköríves, kívül sokszögű záródással. Nyugat felé mindkét oldalon egy-egy sekrestye csatlakozik a keresztházhoz. A templom falait áttörő keskeny ablakok román stílusúak. Az épületen a párkányok alatt hol gótikus, hol román ívsor húzódik végig. A párkányokon időként állat- és emberfejek tűnnek fel. A hajók és a keresztház síkmennyezettel, a szentélyek bordás keresztboltozattal fedettek. A pillérkötegek díszes bimbós és levélornamentikái, valamint állatalakos fejezetei eredetileg festettek voltak. A templomba való bejárás az északi és a déli mellékhajókba nyíló kapukon keresztül biztosított.

Mecseknádasd-Szent István templom

Mecseknádasd a 6s úton, Bonyhádtól 10km-re délnyugatra található.

Az egykori Szent István plébániatemplom ma rk. temetőkápolna.
Az eredetileg egyhajós, egyenes zárású szentéllyel ellátott templom a XIII.században épült. Ezt a kis épületet a XIV.században bővítették és tornyot építettek hozzá. Ebből az időből valók a töredékesen fennmaradt falképek a templom diadalívén és hajójában.
A török rombolás után az épületet 1723-ban helyreállították. A falu barokk plébániatemplomának felépítése óta temetőképolnaként használják.

Karcsa - Árpád-kori templom

A karcsai román stílusú Árpád-kori templomról – annak szépsége miatt – legendák születtek, mely szerint a Karcsa-tóban élő tündérek építették új palotájuknak. A történelmi valóság persze mást mond: a templomot a johannita lovagrend emeltette a XI-XIII. század között. De bárhogy is történt, a robosztus, mégis kecses falak, az ezer éves kőoszlopok, és a mai szemnek szokatlan, ősi kőfaragványok minden szónál jobban érzékeltetik az Árpád-korban élt emberek gondolkodásmódját és hiedelmeit, a kora kereszténység világképét.

SZIGLIGET- Avasi templom

Az Árpád-kori templomon érdekes építészeti megoldásokat figyelhetünk meg, mint például a négyszögletes torony alapjára már nyolcszögletű felső rész került.

Csesztreg Árpád-kori plébániatemploma

A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Elsõ írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric). 1501-ben plébánosa Balázs volt, keze alatt egy káplán is mûködött.

A 16. század végétõl 1665-ig a templom a protestánsok kezén volt, a katolikusok az épület visszavételét követõen újjá építették, hajója ekkor síkfedésû, szentélye boltozott.


A bögözi református templom


A 14. században épült református templom egy teljes falát beborító freskótöredék az egyik legjelentősebb ilyen művészeti emlék Erdélyben. A freskón többek között a Szent László legenda részleteit láthatjuk. A középen ülő Jézus körüli dicsfénykörben rovásírás látható.

Kővágószőlős


A korai magyar középkortól a falu a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhető a románkori műemlék templom, és a hegytetőn található, ma már csak restaurált romjaiban látható pálos kolostor építése.

Lébényi Árpád-kori templom

Főbejárat feletti freskó


Már egy 1267-es okiratban olvasható, hogy a községben (az I. világháborús emlékmű mellett) Árpád-házi Szent Margit tiszteletére emelt templom állt, melyet a helyi egyházközség használt. A Szent Jakab templom szerzetesi templom volt. Tehát a Szent Margit templom is román kori templom volt, s ugyanolyan kőhasábokból építették mint a kolostortemplomot. Legutolsó felújítására az 1674-ben történt felszentelése előtt került sor. Ez a templom fokozatosan elpusztult. A helyi egyházközség, a jezsuiták feloszlatását követően használaton kívül maradt, Szent Jakab templomot vette át.


A honfoglaláskor és az azt követő évszázadokban hatalmas dió-erdők voltak a vidéken. Honfoglaló őseink a diófát „Gyugy”-nak hívták, amit a település neve is őriz. A katolikus templom 900 éves, az Árpád-korban épült, román stílusban. A „Gyugynak harangot hozott a víz” legenda miatt lett Gyugy búcsújáró hely.
Árpád-kori temploma a község fölötti dombon áll. Az ezredforduló éveiben történt meg régészeti föltárása és helyreállítása.
A somogyi Balaton-part egyik román stílusú gyöngyszeme ez a műemlékünk.

Gyönyörűen rendben tarott templom és környezete!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...